|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 455 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-455 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Dragnea, Liviu 0. július 13.Nem engedünk az egységes Székelyföldből – Közvita Bálványoson Románia regionális felosztásáról„A mai találkozó után meggyőződésem, találunk egy olyan megoldást, amely minden fél számára kielégítő és a legkevesebb feszültség árán megvalósítható” – nyilatkozta tegnap Bálványoson Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes a Románia regionális átszervezéséről tartott közvitán. Majd minden hozzászólásában elismételte: döntés még nem született, de Románia modernizációja, fejlődése miatt szükséges az átalakítás, és azon igyekeznek, hogy minden itt élő számára biztosíthasson az állam „egy minimális civilizációs szintet”. Nem maradt előtte titokban az itt élők véleménye sem, s bár a házigazda megyei önkormányzat Bálványosra „rejtette” a közmeghallgatást, legalább kétszázan megjelentek. A Kovászna, Maros és Hargita megyéből érkezett politikusok, polgármesterek, önkormányzati képviselők – pártállástól függetlenül – megfogalmazták, a székelység bármilyen törvényes eszközzel megvédi szülőföldje egységét. Székely zászlók fogadták Székely zászlókkal díszített falvakon áthajtva érkezett csütörtök este Liviu Dragnea Bálványosra, Oltszemen, Málnáson, Mikóújfaluban és Bükszádon több mint kétszáz lobogót tűztek ki házaikra a helyiek, hogy jelezzék a miniszterelnök-helyettesnek: Székelyföldön jár. Tömeges megnyilvánulásra a helyszín nem adott lehetőséget, de mint-egy tucatnyian – az EMNP, SZNT, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselői – felsorakoztak a konferenciaterem bejárata előtt, felirataik négy nyelven hirdették a bukaresti vendégnek: Székelyföld egységes régió! A bejárat előtt hatalmas székely zászlóval álló bélafalvi Boldizsár Bélával szót is váltott Dragnea, „Nem akarjuk, hogy szétdarabolják Székelyföldet” – mondotta Boldizsár, mire érkezett a miniszterelnök-helyettes szellemesnek szánt válasza: „majd Teleormanhoz csatoljuk”. „Azt meg végképp nem akarjuk, ott túl sok az analfabéta, most jöttek ki a statisztikák” – replikázott Boldizsár Béla. S mintha ez adta volna meg a hangot, a teremben oldott, nyílt, sokszor kemény véleményeket megfogalmazó párbeszéd zajlott. A beszélgetés moderátora, Vasile Dâncu, a közmeghallgatás, az általuk kezdeményezett közvita lényegére hívta fel a figyelmet: helyben akarnak tájékozódni, az itt élők véleményére kíváncsiak, hogy „ne a Bukarestben politizáló magyarok hozzák meg a döntést a Bukarestben politizáló románokkal”. Itt most döntések nem születnek, és ez nem egy politikai összecsapás, hanem lehetőség egymás véleményének, álláspontjának megismerésére. Megértették a Bálványosra vezető nagyon rossz út üzenetét is, és meggyőződése, ha korábban megtörtént volna a regionális átszervezés, ez az út nem így nézne ki – mondotta. Erős medve, ravasz róka Házigazdaként Tamás Sándor Székelyföldet mutatta be, kivetített képekkel illusztrálva, hogy tájainkon a medve is otthon érzi magát, jó a levegő, ez a borvizek hazája, egy régió, amelyet szorgalmas emberek laknak. Egy újabb központosítás tanúi vagyunk, s közben azért kell rettegnünk, hogy ravasz szándékkal (egy róka jelent meg a kivetítőn) fel akarják számolni megyéinket. Ajándékként székely népviseletbe öltözött babákat, szilvapálinkát és egy, a három magyar megyét jelképező kerámiaedényt adott át Liviu Dragneának. A róka–medve hasonlat nem hagyta nyugodni a vendégeket, Dâncu azonnal közbeszúrta: a medve lehet erősebb, de a mesékben a ravasz róka gyakran legyőzi, és Dragnea is ezzel indította felszólalását (miután magyarul is elmondta: Jó napot!), ő régi vadász, sok rókát lelőtt, kevésnek sikerült őt legyőznie. Hogy oldja a hangulatot, egy előző este hallott történetet is elmondott: a Konstancáról Bálványosra üdülni érkezett vendégek férfitagjait késő estig hiába várták haza asszonyaik, s végül az egyik feleség az erkélyen helyezkedett el urát lesve. Egyszer rettenetesen kiabálni kezd: medve, medve... mire rászól az egyik helybeli: asszonyom, ha én Konstancára utazom, nem állok ki a teraszra kiabálni, hogy hajó, hajó... Populista szándékbemutató Liviu Dragnea bő negyven percben ismertette a kormány szándékait, prezentációja első fele a decentralizáció fontosságáról szólt, arról, mennyire fontos, hogy a döntéshozatal Bukarestből helyi szintre kerüljön. Jóformán ki sem ejtette azt a szót, hogy régió, megyékről, helyi önkormányzatokról szólt, populista közhelyeket sorakoztatott fel arról, miként akarják megkönnyíteni az emberek számára az ügyintézést, több hatalmat adni a helyi választottaknak (nem véletlenül, a teremben főleg polgármesterek, helyi és megyei választottak kaptak helyet). Térképeket mutatott be, nyilakkal színesítve, igazolandó nyolcmegyés elképzelésük létjogosultságát, ám ezek az ábrák azt sugallták, holnap a ma elmondottak ellenkezőjét is bizonyítani lehet velük. Kevés konkrétumot, de annál több jó szándékot igyekezett tükrözni. Székelyföld régiót akarunk A székelyföldi magyarság álláspontját Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ismertette: sok mindenben közös az elképzelésünk, decentralizációt akarunk mi is, az ország modernizálását, a jelenlegi „szklerózisos rendszer” felszámolását – mondotta. Felidézte, hogy a sokak által „nem létezőnek” nevezett Székelyföld „nem létező” lakói harcoltak annak idején Mihai Viteazul mellett, s róluk is szól a Gyulafehérvári Nyilatkozat, amely szerint „az új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak”. Vázolta a fejlesztési régiók eddigi működésére vonatkozó adatokat: a lakosság 70 százaléka vesztese lett ennek a megoldásnak, és konkrét számokkal oszlatta szét azt a mítoszt, hogy Székelyföld a legszegényebb megyék közé tartozna. Bemutatta azt is, ha a Közép Régió hat megyéje ebben a felállásban marad, akkor a három székely megye jelentős összegeket veszít az európai alapokból, külön régióban lakosonként 170 euróval több jutna nekik (összesen 180 millió euró), mint a Közép Régióba tartozva, ahol továbbra is mindent lefölöz Szeben, Brassó, Fehér megye. Decentralizációt akarunk, Kovászna, Maros és Hargita megyéből álló fejlesztési régiót, Marosvásárhely központtal, harmadik lépésként pedig azt, hogy ez a régió közigazgatási státuszt nyerjen – hangsúlyozta Antal Árpád, és szavait a terem hosszas vastapssal jutalmazta. Határozott vélemények A bemutatók után a párbeszéd következett, aki szólni akart, megtehette, Vasile Dâncu mindenkinek megadta a lehetőséget. Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere a távol eső régióközpontok okozta nehézségekre hívta fel a figyelmet, s kimondta kere-ken, mi itt, Székelyföldön nem akarunk még egy fölénk rendelt közigazgatási szintet, azt szeretnénk, ha saját dolgainkról mi dönthetnénk. Péter János, az SZNT alelnöke átadta Izsák Balázs elnök nyílt levelét, amelynek legfontosabb részleteit kicsit később Kulcsár-Terza József fel is olvasta. Nem sokat köntörfalazott Sorbán Attila, az EMNP Hargita megyei elnöke: mi székelyek vagyunk, nem románok, nem akarunk egyebet, mint ami más európai kisebbségeket is megillet, és ezért minden törvényes eszközzel harcolni fogunk, annál is inkább, mert az elmúlt évtizedekben folyamatosan átvertek, becsaptak bennünket. Klárik László, az RMDSZ háromszéki szenátora arra hívta fel Dragnea figyelmét, hogy decentralizációról beszél, de egyelőre semmit nem tudni arról, melyik minisztérium milyen hatásköröket hajlandó átadni. A Néppárt háromszéki elnöke, Benedek Erika pedig annak is hangot adott, hogy nemcsak önálló régiót, de autonóm Székelyföldet akarnak az itt élők, és átadta a pártja regionális elképzeléseit tartalmazó dokumentumot. A magyar fiatalok álláspontját Demeter Ferenc tolmácsolta. Hol vannak a román lányok? Szót kaptak a románság képviselői is: egy marosvásárhelyi ügyvéd, egyetemi tanár azt magyarázta el, hogy azért képviselte a prefektúrát a Hargita megyei zászló elleni perben, mert a románság jelképei nem kaptak helyet a lobogón, majd hosszasan fejtegette, nem akarnak egy, a sztálinista Magyar Autonóm Tartomány-szerű képződményben élni. Politikai döntésre van szükség, de a kormánynak figyelnie kell arra, meddig megy el a kompromisszumokkal – figyelmeztette a miniszterelnök-helyettest. Ioan Lăcătuşu azt részletezte, milyen nehéz a románok helyzete Székelyföldön, mennyire nem kapnak támogatást a mindenkori kormányoktól, s panaszát megfejelte azzal is, hogy lám, itt a vendégeket fogadó lányok között sincs egyetlen román népviseletű. Dragnea erre csak annyit mondott: miért nem hoztak egy román lányt, biztos nem akadályozta volna meg senki. Lăcătuşu sértetten távozott a teremből. Kinek jó és kinek rossz? A felszólalásokra Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere tette fel a pontot: le kell végre számolni azzal a tévhittel, hogy ami jó Székelyföldnek, az rossz Romániának, és ami rossz Székelyföldnek, az jó az országnak. A normális együttélés jelképeként felkérte Ioan Lăcătuşut, hogy ősszel együtt látogassanak el óvodákba, ahol ő románul olvasna fel Creangă-meséket, Lăcătuşu pedig magyarul tolmácsolhatná Benedek Elek történeteit. „Ez lenne a normális együttélés, egymás tisztelete” – mondotta – „s akkor megszűnnének azok a problémák, amelyek 1921 óta meghatározták életünket”. Ő is nyíltan kijelentette: autonómiát akar Székelyföldnek, ezt nem titkolja, s felhívta a miniszterelnök-helyettes figyelmét a regionális nyelvek fontosságára: egy térségben, ahol jelentős nemzeti közösség él, nyelvének hivatalossá kell válnia, azonos rangúvá az állam nyelvével. A hozzászólások sorát a házigazda polgármester Daragus Attila zárta, ő is a rossz útra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen körülmények között nem kihasználhatóak a térség rendkívüli adottságai. Dragnea és Dâncu egyaránt elégedetten nyilatkozott a lezajlott eszmecseréről, igyekeztek megnyugtatni az itt élő románokat, hogy az ő álláspontjukat is figyelembe veszik, s felhívták a magyarság képviselőinek figyelmét: ha annyira jó az, amit akarnak, erről meg kell győzniük az itteni román közösséget is. „Azt szeretném, ha Grama képviselő úr jönne az önök javaslatának támogatójaként Bukarestbe, és őt Lăcătuşu úr kísérné” – mondotta Dragnea. A sajtótájékoztatón már sok újdonság nem hangzott el, a miniszterelnök-helyettes megkerülte az etnikai régióra, autonómiára vonatkozó kérdéseket, meglepő talán csak az a kijelentése volt, hogy meggyőződése, őszre, mire elkészül a regionális felosztás tervezete, kialakul az az álláspont, amely minden felet kielégít. Lapunk kérdésére, hogy miért dugták el a vitát Bálványosra, hisz mindenütt a megyeközpontok adtak ennek helyet, csak mosolygott, maga sem érti, ezt Tamás Sándorék szervezték ilyenformán, bizonyára azt akarták, hogy végigjöjjön ezen az úton. Egyébként megígérte, lesz pénz a felújítására. Zászlótörvényt is ígért Liviu Dragnea bejelentette: a kormány elé terjeszt egy jogszabálytervezetet, amely törvényes lehetőséget teremt a helyi hatóságok számára saját zászló elfogadására. „Egy alapvető elv, hogy a saját zászlót ki lehessen tűzni közintézményekre, polgármesteri hivatalokra, megyei tanácsokra, illetve a helyi hatóságoknak alárendelt intézményekre”, hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, kijelentve, azt akarja, mielőbb „elfogadjuk ezt a jogszabályt, amely szabályozna egy olyan területet, amely megmagyarázhatatlan módon maradt szabályozás nélkül. Így egyfelől megteremtené a törvényes lehetőségét annak, hogy a helyi hatóságok saját zászlót fogadjanak el, másfelől néhány minimális szabályt rögzítenénk”, ezek között a zászló méretét, kitűzését említette. Izsák Balázs SZNT-elnök nyílt levele Liviu Dragneának A Székely Nemzeti Tanács elnöke levele elején a ma is érvényes jogszabályt, az 1968-as 2-es számú törvény 3. cikkelyét idézi, amely értelmében a „megye városokból és falvakból tevődik össze – amelyek az ország területi-közigazgatási megszervezésének alapegységei – a földrajzi, gazdasági, társadalmi-politikai, etnikai körülményeknek és a lakosság kulturális kapcsolatainak és hagyományainak a figyelembe vételével.” Felhívja a figyelmet, hogy e jogszabállyal összhangban jött létre annak idején a magyar többségű Hargita és Kovászna megye, s most a régiósítás során fel akarják rúgni azokat az elveket, amelyeket még Nicolae Ceauşescu sem mert elvetni. Hivatkozik és részletesen idézi azokat a nemzetközi dokumentumokat, amelyeket Románia is ratifikált, s melyek ugyanezen elvek mellett állnak ki. Leszögezi, „a régiósítás kérdése kisebbségi jogokat érint, és ezáltal nemzetközi együttműködés tárgya, és európai biztonságpolitikai kérdés is egyben!”, s hangsúlyozza: „Önnek is tudatában kell lennie, hogy nem fogják tudni figyelmen kívül hagyni az egy tömbben élő 700 000 székely akaratát, akik nem értenek egyet a kormány régiósítási tervével, és akik kifejezték azt az akaratukat, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió”. „Végül biztosítom Önt, hogy mi, székelyek nem fogjuk engedni szülőföldünket a hozzá nem értés és a gyűlölet prédájává tenni, ha kell, a polgári engedetlenség eszközével is élni fogunk, hogy Székelyföld egységét megőrizzük” – zárja Liviu Dragneának címzett nyílt levelét Izsák Balázs. Farkas Réka Háromszék Erdély.ma 2006. július 17.A kormány hatáskörének jelentős megnyirbálását és a helyi autonómia valóssá tételét követelte július 15-én Mamaián Liviu Dragnea, a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) elnöke. A szövetség fóruma egyhangúlag határozatot fogadott el, amelyben felszólította az államelnöki hivatalt, a kormányt, a parlamentet és az európai intézményeket: járuljanak hozzá a helyi közigazgatási törvény módosításához. /Autonómiát követelnek a megyei tanácsok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./2009. január 21.Nem szeretné Traian Basescu államfő, ha a belső pártpolitikai viták negatívan befolyásolnák a kormány tevékenységét – erre Liviu Dragnea belügyminiszter beiktatási ceremóniáján, január 20-án hívta fel az államfő a Demokrata–Liberális és a Szociáldemokrata Párt vezetőinek figyelmét. Basescu figyelmeztette Emil Bocot és Mircea Geoanat, hogy az első és utolsó alkalommal beszél erről nyilvánosság előtt. „Kívül maradtam a két párt által aláírt együttműködési megállapodás körüli egyezkedéseken, így nincsenek se kötelezettségeim, sem előnyeim a megállapodással kapcsolatban. Ami engem illett, hasonló esetekben az alkotmányos úton fogok lépni” – nyilatkozta az államfő. Liviu Dragnea belügyminiszter kinevezésére azt követően került sor, hogy mindössze huszonegy nappal a kormány megalakulása után lemondott Gabriel Oprea a tárca éléről. /O. M. : Liviu Dragnea letette az esküt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./2009. január 22.Még a héten panaszt nyújtanak be a kormányhoz a Bihar megyei települések RMDSZ-es polgármesterei a 2008/223-as kormányrendelet ellen tiltakozva – jelentette be Cseke Attila Bihar megyei szenátor. A rendelet szerint az önkormányzatoknak vissza kell utalniuk a központi költségvetésbe a tavaly kapott, de el nem költött kormánytámogatásokat. Az RMDSZ-es elöljárók több megyéből, például Kolozsból, Marosból, Hargitából és Kovásznából is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Hozzátette, amennyiben nem érik el céljukat, közigazgatási bíróságon támadják meg a kormányrendeletet. Emellett az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökeként Liviu Dragnea belügyminiszterhez is fordul, tette hozzá Cseke Attila. /Fried Noémi Lujza: RMDSZ-es összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./2009. január 23.Az alkalmazottak húsz százalékát, mintegy kétezer személyt készül elbocsátani a kormány a minisztériumokból és a tárcáknak alárendelt ügynökségekből és hatóságokból – közölte január 23-án a Boc-kabinet ülése után Liviu Dragnea belügyminiszter. Tájékoztatása szerint az elbocsátások aránya intézményként változhat. /B. T. : Karcsúsodik a kormányzat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./2009. január 23.Elkezdte a kormány a prefektusok leváltását. Liviu Dragnea belügyminiszter egyelőre négy megye élére nevezett ki új kormánymegbízottakat. Többek között leválthatják Hargita megye két magyar nemzetiségű alprefektusát, Romfeld Mária Magdolnát és Ladányi Lászlót. A csíkszeredai RMDSZ szerint az 1990-es évek óta a megye prefektúráján mindig volt magyar prefektus vagy alprefektus. „Az eddigiekhez képest visszalépés lenne a két magyar alprefektus leváltása vagy más tisztségbe való helyezése, mert az egyértelműen arra utalna, hogy a magyar nemzetiségűek nem méltók vezető kormányzati tisztség betöltésére a megye élén” – fogalmazott közleményében a csíkszeredai RMDSZ szervezet. /Bágyi Bencze Jakab: Már cserélik a prefektusokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./2010. február 12.Hogyan sikerült az RMDSZ-nek 2012-től létrehoznia SzékelyföldetA fenti kijelentő mondattal veszi tudomásul a citynews.ro hírportál publicistája azt a szerdai sajtóhírt, hogy a román parlament felsőháza hallgatólagosan elfogadta az RMDSZ által kidolgozott, a fejlesztési régiók újraszervezéséról szóló törvénytervezet. Megvan az esély arra, hogy 2012-ben Románia hivatalosan is elismerje Székelyföldet, mindezt egyidőben az ország 16 területi-adminisztratív régióra való újraosztásával, mely régiók egyike a három jelenlegi székelyföldi megyét foglalná magába – közölte Csutak István, a tegnap elfogadott regionalizációs terv RMDSZ-es kidolgozója. Szász Alpár magyar elemző úgy látja, az RMDSZ a történelmi magyar határok visszaállítását szeretné, a Pro Democtatia Egyesület vezetője, Cristian Parvulescu pedig országos nézpszavazást javasol a terv kapcsán. A kisebbségek jogállásáról valamint a fejlesztési régiók újraszervezéséról szóló törvénytervezet az RMDSZ szemszögéből a magyarság számára a rég óhajtott Székelyföldi Régió létrejöttét jelentené, korábban, mint ahogy azt vezetőink látni engedték volna. Így a mikrorégióba való újrarendezés területileg vonja össze a Székelyföldet, a kisebbségek jogállására vonatkozó törvény pedig lehetőséget teremt majd arra, hogy az állami költségvetésből közpénzekhez jussanak az RMDSZ céljainak eléréséhez. A kisebbségi törvényt Emil Boc miniszterelnök nyilvánosan támogatta, sőt ennek elfogadását sürgette, a területi újrarendezés RMDSZ-es modellje kapcsán is történt előrelépés a Szentátus tegnapi hallgatólagos beleegyezése nyomán. Csutak István, a fejlesztési tervek RMDSZ-es szakértője, a romániai területi újrarendezési terv forgatókönyvének megalkotója úgy véli, a tervezetet nemhivatalosan a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) is támogatja már jó pár éve. „2006-ban került sor egy megbeszélésre a Megyei Tanácsok Országos Egyesületének vezetőjével, Liviu Dragnea úrral (a PSD főtitkárával – szerk. megj.). Elmondta, hogy noha senki nem törekszik az első lépéseket megtenni attól tartva, hogy nehogy hátrányt jelentsen ez a párt számára, a megyei tanácsok vezetőivel folytatott beszélgetésekből kitűnt, hogy mindannyian érdekeltek a fejlesztési régiók újrarendezése ügyében. Feltételük, hogy úgy legyenek ezek kialakítva, hogy utólag – változtatások nélkül – közigazgatási jogkört kaphassanak – emlékeztetett Csutak. Ennek megfelelően a Szociáldemokrata Párt is hajlik a 16 megyére való áttérésre. „Vasile Blaga urat (PDL főtitkár – szerk. megj.) valamikor januárban hallottam egy televíziós nyilatkozatában azt mondani, hogy a fejlesztési régiók újraszervezése már egy meghozott döntés” – folytatta Csutak. Csutak szerint Románia akkor kaphatja meg az Európa Tanács jóváhagyását az új közigazgatási rendszerre való áttérésre, ha bizonyítja, hogy nem csupán egy belső politikai játék ez. „Ha ugyanakkor a 16 fejlesztési régió jogi személyiséget kaphatna, ez növelné az ország hitelességét az Európa Tanács előtt, hisz bizonyítéka lenne annak, hogy nem pusztán egy politikai érdekeket kiszolgáló újrarendeződésről van szó. Úgy vélem, ez lenne az ideális és a lehető legszebb megoldás” – jelentette ki az Unió fejlesztési régiók szakértője. Tartózkodó e téma kapcsán Cristian Parvulescu elemző, a Pro Democratia Egyesületének elnöke. Úgy látja, hogy a közigazgatási újraosztás ellentáborát maguk a megyei tanácsok elnökei jelentik, beleértve az RMDSZ színeiben megválasztottakat is. „A Szövetség nagyon elégedetlen a jelenlegi Központi Régióval, melyben a magyarok lakta megyék hátrányba szorultak, hisz nem tudják felvenni a versenyt a két szintén tag román megyével, és úgy érzem ezek a legnyomósabb érvek, melyek a törvény megváltoztatására késztették. De gondolják, hogy az RMDSZ meg tudja majd fosztani tisztségüktől a megyei tanácsok vezetőit? Azt hiszem, egyikük sem ért majd ezzel egyet” – mondta Parvulescu. Hozzátette: Románia megyéinek újrarajzolása népszavazás tárgyát kellene képezze. Szász Alpár elemző kijelentette, hogy a területi újrarendezést az RMDSZ a történelmi tartományok határait követve próbálja elérni, melyből a Székelyföld sem hiányozhat. „A jelenlegi fejlesztési régiók nem eléggé szervesek. Jelenleg ezeknek a régióknak nincs identitásuk. Amit az RMDSZ javasol, az hasonló ahhoz, ahogy korábban létezett a Bánát, Körös vagy Dobrudzsa, és így ismét létrejöhetne a Székelyföld” – magyarázta Szász. A kisebbségek jogállásáról szóló törvény ugyancsak az RMDSZ-nek kedvezne, ez a romániai kisebbségek közös fóruma lehetne, viszont nem helyettesíthetné a kisebbségi szervezeteket. „A törvénytervezet nem közigazgatási-területi, hanem közigazgatási-közösségi jellegű, általa a kisebbségek kiterjedtebb jogkörre tennének szert, a törvény a közpénzek kezelésére szolgáló közösségi fórumokat hívna életre. Az RMDSZ törvénytervezetének megfelelően a Szász Alpár által említett intézményeket A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa névvel illetik majd, ezek közpénzekből fognak működni. Hatáskörükbe tartozik majd a kulturális intézmények, iskolák és sajtóorgánumok, televízió- és rádiótársaságok vezetőinek kinevezése és visszavonása. Forrás: www.citynews.ro. Forrás: erdély.ma 2010. március 23.„Maroshévízen már megyékből érkezett pártaktivisták voltak jelen”Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke kijelentette, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma Maroshévízen megrendezett nagygyűlésén „nem helybeli románok voltak jelen, hanem más megyékből autóbuszokkal ideszállított pártaktivisták”. A tanácselnök hangsúlyozza, építő párbeszédre alapozott jó együttműködést szeretne a megyében élő románok és magyarok között, ez szolgálná a mindkét nemzetiség által lakott megye fejlődését. „A Hargita Megyei Önkormányzat elnökeként a jövőben is azért dolgozom, hogy a románok és székelyek közötti viszonyt a kölcsönös tisztelet, megértés és együttműködés jellemezze. Közös sorsunk van, hozzá kell járulnunk a térség fejlődéséhez” – jelentette ki Borboly Csaba közleménye végén. Stelu Platon, Maroshévíz PNL-s polgármestere hétfőn kifejtette, egyetért Borboly Csaba nyilatkozatával, miszerint a románoknak és magyaroknak kölcsönös tiszteletre, megértésre és építő párbeszédre kell alapozniuk együttműködésüket, és közösen kell tenniük a térség fejlődéséért. Platon azonban leszögezte, Borbolyt nem tájékoztatták pontosan a szombati maroshévízi találkozóról. „Amit Borboly úr nem tud, az, hogy ez nem egy általános találkozó volt vagy egy nagygyűlés, amelyre pártaktivistákat gyűjtöttek össze, hanem a Románok Civil Fórumának munkaülése az ortodox püspökség patronátusa alatt, amelyen a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok kulturális, egyházi és civil szervezeteinek képviselői vettek részt, és amelynek nem volt semmilyen politikai vetülete” – nyilatkozta Stelu Platon. A megtárgyalt kérdéseket végül egy memorandumban foglalták össze, amely tartalmazza mindazt, ami a térségben élő románokat foglalkoztatja. „Nekünk, románoknak is megvan a büszkeségünk és a véleményhez való jogunk”, mondta Platon. Szombaton Maroshévízen körülbelül 900 személy vett részt a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma által szervezett nagygyűlésen, a résztvevők között volt Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Victor Ponta, a Szociál Demokrata Párt elnöke, és Liviu Dragnea, a PSD főtitkára. Közülük körülbelül 200-an a kultúrház előtt álltak, mert már nem kaptak helyet az épületben. A résztvevőknek megtiltották, hogy a terembe pártjelképeket vigyenek, így próbálták elkerülni, hogy politikai felhangot kapjon a rendezvény. Jelen voltak a PRM Botoşani, Prahova és Beszterce-Naszód megyei képviselői, több autóbusz érkezett Moldvából. A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma Maroshévízen elfogadott memoranduma szerint: a három megye románsága „nehéz harcot vív” a nemzeti identitás megőrzéséért, és a három megyében lépésenként, tilalom nélkül „de facto államot az államban” hoztak létre. A háromoldalas dokumentumot szombaton fogadták el a Kovászna, Hargita, Maros Megyei Románok Civil Fórumának maroshévízi ülésén, és azt a parlamentnek, az államfői hivatalnak, a kormánynak, az egyháznak és a civil társadalomnak juttatják el. „Mi, a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok, mindazok a gondok mellett, amelyekkel az ország más részein élő honfitársaink üszködnek, még a nemzeti identitásért vívott harc terhét is magunkon viseljük” – áll a memorandumban, amelyben megjegyzik: a három megyében több mint 400 000 román él. A dokumentum aláírói szerint Kovászna, Hargita és részben Maros megyében „Európában példa nélküli Európa-ellenes függetlenségi jelenség zajlik”. (mediafax) Forrás: Nyugati Jelen (Arad) 2010. április 19.A PSD ellenzi az RMDSZ régióalakítási tervétLiviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) közölte: a PSD nem ért egyet azzal, hogy a régiókat az RMDSZ kénye-kedve szerint alakítsák, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) nemzetellenes jóváhagyásával. „Nem értünk egyet azzal, hogy Romániában az RMDSZ kénye-kedve szerint rajzolják meg a régiókat, a PDL szerintem nemzetellenes jóváhagyásával. Mi azt szorgalmazzuk, hogy a jelenlegi fejlesztési régiókat ne módosítsák” – nyilatkozta Liviu Dragnea. „Azt szeretnénk, ha felszámolnák a kormány szűrőjét, amelynek révén eldöntik, hogy életképes-e egy-egy fejlesztési projekt” – nyilatkozta Dragnea. Egy, az RMDSZ által beterjesztett törvénytervezet szerint, amelyet a szenátus hallgatólagosan elfogadott, Romániában 16 fejlesztési régiót hoznának léte, köztük a Hargita, Maros, Kovászna megyéket tömörítőt, ezek öt makrorégióba tömörülnének. A tervezet szerint a 16 fejlesztési régió és az öt makrorégió nem területi-közigazgatási egység, és nincs jogi személyisége. (Mediafax) Nyugati Jelen (Arad) 2010. október 18.Kormányt buktatna, az RMDSZ-t környékezi a PSDVannak arra utaló jelek, hogy RMDSZ-es honatyák is hajlandók megszavazni a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott bizalmatlansági indítványt – jelentette ki szombaton, a párt rendkívüli kongresszusán Mircea Geoană, az alakulat volt első embere, a szenátus elnöke. Konkrétumokat ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni, mondván: mindezt majd akkor hiszi el, ha látta az eredményeket. Marian Vanghelie, a PSD bukaresti szervezetének vezetője egyenesen meggyőződését fejezte ki, hogy az RMDSZ is megszavazza azon kormány megbuktatását, amelynek maga a magyar érdekvédelmi szervezet is tagja. Geoană azt is kifejtette, arra utaló jelek is vannak, hogy a többek között a PSD-ből és a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) kilépett képviselők alapította UNPR legalább két képviselője szintén hajlandó lenne megszavazni a kormánybuktató indítványt, Marian Vanghelie pedig azt is elárulta, hogy a héten több PDL-s honatya is arra készül, hogy kilépjen pártjából, és átiratkozzon a PSD-be. Az indítvány RMDSZ-es támogatásának lehetőségét többek között abból következtették ki a PSD-sek, hogy a kongresszuson az RMDSZ képviseletében ott volt Verestóy Attila szenátor is. Ezt a kisebbik ellenzéki párt, a PNL részéről felszólaló meghívott, Teodor Meleşcanu is szóvá tette, mondván: örül Verestóy jelenlétének, mivel a bizalmatlansági indítvány benyújtása kapcsán egységre van szükség. Az RMDSZ részéről viszont korábban már jelezték: nincs szó arról, hogy a szövetség meg kívánná szavazni azon kormány megbuktatását, amelyben maga is részt vesz. Geoană közölte, a bizalmatlansági indítványt, amelyet a tervek szerint hétfőn nyújtanak be a parlamentben, várhatóan október 25-én vitatja majd meg a törvényhozás. Az indítvány elfogadásához 236 szavazat szükséges. A rendezvényen részt vett Ion Iliescu volt államfő, a PSD tiszteletbeli elnöke is. A veterán politikus leszögezte: az ellenzéknek kötelessége benyújtani a bizalmatlansági indítványt, függetlenül attól, hogy az sikerrel jár vagy sem, mivel a kormánytöbbség igencsak törékeny, az ellenzéknek pedig kapcsolódnia kell a polgárok tiltakozó akcióihoz. Kormányprogram progresszív adóval A kongresszuson egyébként a PSD elfogadta Méltányos Románia, szociális Románia elnevezésű kormányprogramját is, amely a tervezett gazdasági intézkedések között kiemelten foglalkozik a progresszív adózás visszaállításával. Victor Ponta pártelnök szerint a program, amely száz megoldást vázol a válság rendezésére, kötelezettségvállalás a polgárokkal szemben. Az ígéretek szerint amennyiben a PSD kormányra kerül, már az első napon véget vet a közalkalmazotti béreket sújtó 25 százalékos csökkentésnek, kiiktatja a katonai nyugdíjak újraszámítására vonatkozó új jogszabályt, a dologi kiadásokat a tavalyi 50 százalékának megfelelő szinten fagyasztja be, megszünteti a szerzői jogdíjak tb-kötelezettségét, és elkezdi a Boc-kormány pénzügyi átvilágítását. Az első hónapra azt ígéri, hogy 750-800 lejre emeli a minimálbért, 3 százalékra csökkenti a munkáltató által fizetendő tb-járulékot, feloldja az egészségügyi állásokra kimondott zárlatot, és egy évre befagyasztja a lakossági energiaárakat. A párt azt ígéri, hogy egy év alatt bevezeti a progresszív adózást, mégpedig oly módon, hogy az 1000 lej alatti jövedelmek adómentesek lennének, a 4500 lej alatti bérek jövedelemadója 15 százalék lenne, és a 4500 és 10 ezer lej közötti jövedelmeké pedig 25 százalék. Egy másik verzió szerint a 9000 lej fölötti béreket 35 százalékos jövedelemadóval sújtanák. A kongresszus résztvevői egyúttal egy olyan határozatot is elfogadtak, amelyben leszögezik: a PSD semmilyen formában sem hajlandó együttműködni a jelenlegi kormánnyal, mivel álláspontjuk szerint a jelenlegi gazdasági és szociális válságért a Demokrata-Liberális Párt és Traian Băsescu államfő inkompetenciája és klientúrapolitikája felelős. Vita Geoană szájkosaráról A PSD-kongresszusán egyébként kisebb belső vita támadt Mircea Geoană nyílt levele miatt, amelyben arról írt, hogy a párton belül bárkire szabadon szájkosarat tehetnek. Ezzel arra utalt, hogy a közelmúltban a jelenlegi pártvezetést bíráló kijelentései miatt az elnökség megtiltotta neki, hogy a sajtónak nyilatkozzék. Geoană közölte: az erős metaforát azért alkalmazta, hogy érzékeltesse: a fegyelem szükségessége még nem jelenti azt, hogy csökkennie kell a demokráciának, egyúttal bírálta a pártvezetés politikai irányvonalát is. A kongresszus résztvevői közül többen is bírálták Geoanát a levél miatt. Liviu Dragnea főtitkár úgy fogalmazott: épelméjű ember nem írhat olyasmit, amit Geoană. Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár) 2011. február 17.Az ellenzék átcsábítaná az RMDSZ-tAz ellenzéki pártok vezetői azzal a „világos üzenettel" mennek meghívottként az RMDSZ jövő hét végén esedékes tisztújító kongresszusára, hogy a magyar szervezet álljon át az ellenzéki szövetséghez – nyilatkozta tegnap Bukarestben Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt főtitkára. Victor Ponta szociáldemokrata, valamint Crin Antonescu liberális pártelnök meghívottként lesz jelen a február 26-án és 27-én rendezendő kongresszuson. Dragnea elmondta: a Szociál-Liberális Szövetség társelnökei azzal az üzenettel mennek a kongresszusra, hogy a szövetség lépjen ki a jelenlegi koalícióból, hagyja ott partnerét, a Demokrata Liberális Pártot, és álljon át az ellenzéki szövetség oldalára. Kovács Péter kongresszusi biztos, az RMDSZ ügyvezető alelnöke tegnap elmondta: Emil Boc miniszterelnököt, a Demokrata Liberális Párt elnökét és Traian Băsescu államfőt is meghívták a kongresszusra, de egyikük sem jelezte még részvételi szándékát. Kovács Péter szerint a magyarországi meghívottak közül Mesterházy Attila (MSZP) és Schiffer András (LMP) jelezte részvételét, a Fidesz és a KDNP részéről még nem érkezett válasz. Erdély.ma 2011. szeptember 7.„Konstruktív hozzállást ígér az RMDSZ-nek a PDL a kisebbségi jogok kapcsánA Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ egyaránt határozottan ellenzi a levélben szavazás bevezetését, amelyet a nagyobbik kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) szorgalmaz – derült ki a legnagyobb ellenzéki párt és a jelenleg kormányon levő magyar szervezet vezetői közötti keddi találkozón. Victor Ponta, a PSD elnöke a találkozót követően elmondta, hogy az RMDSZ támogatását kérte a levélben szavazás bevezetésének megakadályozásához. „Felhívtam a figyelmet a választási csalás azon, legsúlyosabb formájára, amelyet a PDL, személy szerint pedig Teodor Baconschi külügyminiszter tervez, nevezetesen a diaszpórában élők szavazatainak ellopására” – jelentette ki Ponta. Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte: a szövetségnek komoly fenntartásai vannak a levélben szavazással szemben. „Komoly fenntartásaink vannak, és ha az RMDSZ-ben még nem is alakult a hivatalos álláspont erről a kérdésről, már beszéltem párttársaimmal, és nagy többségük nagyon vonakodik. Sohasem mondtuk, hogy egyetértenénk a javasolt szavazási módszerrel, fenntartásaink nagyon erősek” – hangoztatta Kelemen. Mint arról beszámoltunk, Teodor Baconschi azzal próbálta meg alátámasztani a levélben szavazás szükségességét, hogy ily módon a határon túl élő románok számára is biztosítható a lhetőség, hogy éljenek állampolgári jogukkal. A PDL májusi kongresszusán ugyanakkor úgy nyilatkozott, ezzel akár egymillió szavazatot is szerezhet a PDL. Az ellenzék ennek nyomán attól tart, hogy a PDL így szeretné elcsalni a jövő évi választásokat. Kelemen arról is beszélt, a szintén a PDL által szorgalmazott alkotmánymódosítás nem valósítható meg a jelenlegi parlament mandátuma alatt, mert a kormányoldalnak nincs kétharmados többsége. Ponta is leszögezte: a jelenlegi parlament nem módosíthatja az alkotmányt. Emil Boc: tíz régió is lehet Emil Boc kormányfő szerint a koalíció jövő heti, keddi ülésére már tudható lesz, hogy megvan-e a konszenzus a választások összevonásáról. A miniszterelnök hétfőn este elmondta, addig a koalíciós pártok mindegyike megvitatja az erre vonatkozó javaslatot. A közigazgatási átszervezés kapcsán kifejtette, arról ugyan a koalíció tagjai eltérően vélekednek, de a PDL hajlandó módosításokat is elfogadni, például arra vonatkozóan, hogy az államfő által javasolt nyolc nagyrégió helyett tíz jöjjön létre. Az RMDSZ elnöke elmondta, a találkozón a nemzeti kisebbségek jogai is szóba kerültek. Leszögezte: a kisebbségi jogokat a parlamentben elfogadott törvényekkel kell szavatolni, olyanokkal, amelyek akkor is hatályban maradnak, ha az RMDSZ nincs kormányon. Közölték, hogy a PSD részéről konstruktív hozzáállást várnak el a kisebbségi jogok kapcsán, amire az ellenzéki párt ígéretet is tett. Az RMDSZ-t egyébként Kelemen Hunor, Máté András, Markó Béla, Borbély László és Fekete Szabo András, a PSD-t pedig Victor Ponta, Liviu Dragnea, Viorel Hrebenciuc, Ilie Sârbu és Mircea Duşa képviselte a tegnapi találkozón. Kelemen Hunor a találkozó kapcsán elmondta: hétfőn beszélt Emil Boc miniszterelnökkel, aki megértette, hogy természetes, a hatalom és az ellenzék közötti párbeszédről van szó, így nincs szó a kormánykoalíció felbontásáról. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a koalícióban sikerül megállapodásra jutni a választási renszer átalakításáról ésa választások időpontjáról, és ismét leszögezte: az RMDSZ csak olyan választási rendszert tud elfogadni, amely biztosítja az arányos képviseletet a kisebbségek számára. Az RMDSZ koalíciós partnere érdemben nem nyilvánított véleményt a szövetség és az ellenzéki párt közötti találkozóról: Sever Voinescu, a Demokrata-Liberális párt szóvivője csupán annyit mondott: mindenki azzal találkozik, akivel úgy gondolja, hogy megéri. Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár) 2012. július 11.Basescu átadta az elnöki hivatalt AntonescunakTraian Basescu felfüggesztett román államfő átadta kedden az elnöki hivatalt Crin Antonescu ideiglenes elnöknek. Az Alkotmánybíróság hétfőn érvényesnek nyilvánította a parlament pénteki döntését Traian Basescu államfő felfüggesztéséről, és Crin Antonescut, a szenátus múlt kedden megválasztott új elnökét nevezte meg ideiglenes államfőként. Az államfői mandátum átadására zárt ajtók mögött került sor a román elnöki hivatal székhelyéül szolgáló bukaresti Cotroceni-palotában. Fél óra elteltével Traian Basescu saját Dacia Logan gépkocsiját vezetve, a kapuban álló televíziós stáboknak integetve távozott. Basescu a napokban – saját kérésükre – több tanácsadóját is felmentette tisztségéből, kedden az elnöki hivatal szóvivője, Bogdan Oprea is lemondott. A felfüggesztett államfő leváltásáról népszavazáson döntenek az állampolgárok július 29-én. Ezt megelőzően népszavazási kampányra kerül sor. Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) bejelentette, hogy három nagygyűlést rendez Basescu támogatására a következő hetekben. Az elsőre szombaton Kolozsváron kerül sor, majd Jászvásár és Bukarest következik. A PDL azt kérte híveitől, hogy fehér viselettel fejezzék ki a jogállamért érzett aggodalmukat, jelszavuk legyen az, hogy "idén nyáron fehér a viselet". A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) Basescu leváltásáért kampányol: ők hét-nyolc nagygyűlést ígérnek híveiknek az ország különböző nagyvárosaiban. Liviu Dragnea szociáldemokrata főtitkár bejelentette, hogy aktivizálják az USL teljes helyhatósági kampánystábját, többek közt azt a húszezer önkéntest, akik a részvételi adatokról küldenek sms-ben gyorsjelentést a kampányközpontba a szavazás napján. Crin Antonescu mind a Nemzeti Liberális Párt elnöki tisztségének, mind a szenátus elnöki tisztségének a gyakorlását ideiglenesen felfüggesztette. Az ideiglenes államfő jogosítványai csak annyiban különböznek a megválasztott államfő jogosítványaitól, hogy nem intézhet beszédet a parlamenthez és nem oszlathatja fel a törvényhozást. Az 52 éves, történész végzettségű Crin Antonescu 1996 óta tagja a román parlamentnek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben, amelynek 2009 óta elnöke is. A Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Konzervatív Párttal (PC) közösen létrehozott pártszövetség, az USL államfőjelöltjévé választotta. Krónika (Kolozsvár) 2012. szeptember 11.Daniel Morar DNA-főügyész: módszeresen csaltak a népszavazásonMódszeresen csaltak Romániában a választási bizottságok az államfő leváltásáról rendezett július 29-i népszavazáson, és helyenként a voksok 5-15 százaléka hamis volt – állította Daniel Morar, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze egy televíziós interjúban. Daniel Morar: szellemek, halottak, börtönbüntetésüket töltők voksoltak a népszavazáson Morar beszámolt arról, hogy az ügyészség öt megyében nyomoz, és mindegyikben tucatnyi választási bizottság munkáját ellenőrizte. „Voltak olyan falusi körzetek, ahol napközben 600, este nyolc és 11 óra között pedig 400 ember szavazott. Fizikai lehetetlenség, hogy fél percnél rövidebb idő alatt adta le mindenki a voksát” – hozta fel példaként a DNA vezetője. Morar beszámolt arról is, hogy sokhelyütt tucatnyi név mellett szerepelt egyazon aláírás, a mozgóurnát pedig napközben is kiküldték, holott azt a voksolás megkezdése előtt kellett volna igényelni és az adott körzetben nem regisztráltak ilyen kérést. „Szellemek voksoltak, nem létező személyi igazolvánnyal, olyanok nevében adtak le voksokat szülőfalujukban, akik külföldön dolgoznak, vagy akik Afganisztánban teljesítenek katonai szolgálatot. Halottak is voksoltak és olyanok, akik börtönbüntetésüket töltik más településeken” – sorolta az ügyészségi vezető a Realitatea hírtelevíziónak adott interjúban. Morar rámutatott, hogy a korrupcióellenes ügyészség nem a választási csalásokat vizsgálja – ez nem tartozik a hatáskörébe – hanem azokat az eseteket, amikor a döntéshozók, befolyásukkal visszaélve, csalásra kényszerítették a választási bizottságok tagjait. A főügyész szerint ilyen esetekre utal az is, hogy feltűnően hasonlóak a csalások, vagyis módszeresen csaltak a népszavazáson, bizonyos „minták” szerint. A DNA vezetője cáfolta azt a kormánypárti vádat, miszerint voksukért hurcolja meg az ügyészség az embereket, és üldözi azokat, akik a kampányban mozgósítottak. Morar rámutatott, nem érdekli az ügyészséget, hogyan szavaztak az emberek, vagy részt vettek-e a referendumon, hanem a csalásokat és a mögöttük álló korrupciós cselekményeket akarja felderíteni. A DNA szerdán befolyással üzérkedés gyanújával bűnvádi eljárást indított Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára ellen. Dragneát azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy politikusi befolyását felhasználva csalásra bujtatta fel a választási bizottságok tagjait az államfő leváltásáról rendezett népszavazáson, az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében. Krónika (Kolozsvár) 2012. december 15.Fontos az együttműködésMarkó Béla volt RMDSZ-elnök kifejtette, ő azt szeretné, ha a Szövetség a kormánykoalícióban is jelen lenne, hangsúlyozva, „nem csupán parlamenti, hanem kormányszinten is fontos az együttműködés”. Az RMDSZ platformjai konzultatív tanácsának pénteki ülése előtt Markó Béla kifejtette, ő azt szeretné, ha a Szövetség a kormánykoalícióban is jelen lenne, mivel ez nem csupán a magyarok érdeke, hanem a román többség érdeke is. Leszögezte, sok célkitűzést „közös erőfeszítés” nyomán értek el a múltban. „Én azt szeretném, hogy az RMDSZ a kormánykoalícióban is jelen lenne, mivel ez a romániai magyarok érdeke, azonban ugyanakkor a román többség érdeke is. Ha kissé visszanézek arra, ami az elmúlt évtizedben történt, akkor nagyon jól látszik, hogy mindent közös erőfeszítéssel értünk el, lévén szó a NATO-, vagy az EU-csatlakozásról, vagy más fontos célkitűzésről – mindent a románok és a magyarok közötti együttműködéssel valósítottunk meg” – mondta Markó. Rámutatott, nem csupán parlamenti, hanem kormányszinten is fontos az együttműködés, ha vannak közös érdekek, és „egy koalíció minden pártja egyezségre jut a kormányprogram bizonyos pontjaiban. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ megelégedne-e csupán államtitkári tisztségekkel, Markó azt válaszolta, hogy „a kormányban való részvétel azt jelenti, hogy jelen vagy a kormányzási asztalnál”. Az USL és az RMDSZ vezetők szerda este megbeszélést tartottak a parlamentben. Liviu Dragnea, a PSD főtitkára csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az USL és RMDSZ közötti tárgyalások nem szakadtak meg, és, hogy legközelebb jövő hét elején tartanak megbeszélést. „Nem hagytuk abba. Egy adott pillanatban úgy döntöttünk, hogy lezárjuk a tárgyalásokat, mert nem ülhettünk ott egész éjjel” - nyilatkozta Dragnea, aki így cáfolta a híreszteléseket az USL-RMDSZ tárgyalások megszakításáról. Mediafax Nyugati Jelen (Arad) 2012. december 18.Testvériesen kiosztott tárcák – A miniszterek teljes listájaAz új kabinetben mind a szociáldemokratáknak mind a liberálisoknak 11-11 miniszterük lesz. A 22 tárca mellett 3 tárca nélküli miniszter is lesz a második Ponta kormányban – írja a Mediafax hírügynökség politikai forrásokra hivatkozva. Eszerint a szociáldemokratáknak jutna többek között a költségvetés, a honvédelem, a külügy, az energetika, a közigazgatás, a fejlesztés, az ipar és az oktatás. Liberális miniszter vezetné egyebek mellett a pénzügyi, az egészségügyi, a mezőgazdasági, az igazságügyi és a munkaügyi tárcát. A miniszterek listája: Miniszterelnök: Victor Ponta – PSD Alelnökök: Liviu Dragnea – PSD, Gabriel Oprea – UNPR és Daniel Chiţoiu – PNL Belügyminiszter: Radu Stroe – PNL Közigazgatási és regionális fejlesztési miniszter: Liviu Dragnea – PSD Honvédelmi miniszter: Mircea Duşa – PSD Kereskedelmi és ipari miniszter: Varujan Vosganian – PNL Energiaipari miniszter: Constantin Niţă – PSD Pénjzügyi miniszter: Daniel Chiţoiu – PNL Európai alapok minisztere: Eugen Teodorovici Mezőgazdasági miniszter: Daniel Constantin – PC Költségvetési miniszter: Liviu Voinea Munkaügyi miniszter: Mariana Câmpean – PNL Közlekedési miniszter: Relu Fenechiu – PNL Külügyminiszter: Titus Corlățean – PSD Nagy állami beruházások minisztere: Dan Şova – PSD Sportminiszter: Alin Petrache – PSD Kkv-k (kis és közepes vállalkozások) Turizmus és üzleti környezet miniszter: Maria Grapini – PC Kulturális miniszter: Puiu Haşotti – PNL Oktatási miniszter: Ecaterina Andronescu – PSD Igazságügyi: Mona Pivniceru Kommunikációs miniszter: Dan Nica – PSD Környezetvédelmi miniszter: – Rovana Plumb – PSD Egészségügyi miniszter: Eugen Nicolăescu – PNL Diaszpóra minisztere: Cristian David – PNL, tárca nélküli miniszter Társadalmi kommunikációs miniszter: Liviu Pop – PSD, tárca nélküli miniszter Parlamenti kapcsolatok minisztere: Mihai Voicu – PNL, tárca nélküli miniszter kolozsvariradio.ro / realitatea.net Erdély.ma 2012. december 19.Ponta: 24 miniszter lesz. Közülük többen tárca nélküliekHárom miniszterelnök-helyettese és három tárca nélküli minisztere is lesz az új Ponta-kabinetnek, amely összesen 27 tagot számlál majd. A névsor még nem hivatalos, de már több hírcsatorna közölte a legvalószínűbb jelöltlistát. A kormányfő az SZDP-s Victor Ponta lesz, de a tárcák egyenlően oszlanak meg az SZDP és az NLP között. Egyetlen pártfüggetlen minisztert is jelölnek: az igazságügy vezetője Mona Pivniceru lesz. A három kormányfő-helyettesi tisztség várományosa Gabriel Oprea tárca nélküli miniszter, aki a védelmi és a belügyi tárcákat is koordinálja, Liviu Dragnea (SZDP-s) közigazgatási és régiófejlesztési miniszter, valamint Daniel Chiţoiu (NLP-s) pénzügyminiszter. A pénzügyi mellett két rokon jellegű minisztériumot is létrehoznak, a költségvetésit az SZDP-s Liviu Voinea, a gazdaságit az NLP-s Varujan Vosganian fogja irányítani. Az SZDP (amely nemsokára magába olvasztja a független honatyákból alakult frakciót) a már felsoroltakon kívül a védelmi tárcát mondhatja magáénak (Mircea Duşa vezetésével), a külügyit (Titus Corlățean), az energetikait (Iulian Iancu), a távközlésit (Dan Nica), a tanügyit (Ecaterina Andronescu), a környezetvédelmit (Rovana Plumb), az ipari és kereskedelmi minisztériumot (ennek élére még nem nevesítettek senkit), valamint két beruházási tárcát: az uniós pénzalapokkal Eugen Teodorovici, az állami befektetésekkel Dan Şova foglalkozik majd. Az NLP és a KP felel az egészségügyért (Eugen Nicolăescu), a mezőgazdaságért (Daniel Constantin), a szállításügyért (Relu Fenechiu), a munkaügyért (Mariana Câmpeanu), és lesz egy külön belügyi tárca is Radu Stroe irányításával. Három minisztérium, a művelődési, az erdészeti, valamint a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó tárca vezetőjelöltje tegnap este még ismeretlen volt. A tárca nélküli miniszterjelöltek: Liviu Pop (társadalmi párbeszéd), Mihai Voicu (parlamenti kapcsolatok), Cristian David (határon túli románok). A tárgyalások lapzártakor még folytak, mára várható a teljes névsor. Victor Ponta szerint a miniszterjelöltek csütörtökön már előterjeszthetik elképzeléseiket a parlamenti szakbizottságokban, pénteken be lehetne iktatni az új kormányt, és ez szombaton már meg is tarthatná első ülését. Háromszék * * * Pontát megkérdezték, hogy lezárta-e a miniszterjelöltek listáját, vagy vannak még kérdéses tárcák. „Lezárult a PSD és az ACD közötti tárgyalás” – mondta Ponta, rámutatva, hogy megvan a jövendőbeli PSD-s kormánytagok listája, és szerdán bemutatja azt az Ügyvezető Bizottságnak. Arra a kérdésre, hogy hány minisztérium lesz a 2. Ponta-kabinetben, a kormányfő azt válaszolta: „24 miniszter lesz. Közülük sokan tárca nélküli miniszterek lesznek, és lesz még a miniszterelnök-helyettes”. Victor Pontát arról is kérdezték, hogy voltak-e a PSD-ben olyanok, akik ellenezték Gabriel Oprea kinevezését a kormányba, amire a kormányfő a következőt válaszolta: „csak a televízióban voltak, önök ott találkozhattak ilyenekkel”. nyugatijelen.com Erdély.ma 2012. december 21.„Problémás” miniszterek a Ponta-kormánybanAz Európai Unió egyik legnépesebb kormánya Victor Ponta második kabinetje – amelyben jó néhány bűnvádi dosszié, egyéb botrányok főszereplői, pártvándorok is helyet kaptak Amint azonban a viselt dolgaiból is kitűnik, Romániában manapság nem is lehet feddhetetlen politikus találni. Kamarillafőnök, terrorista... Gabriel Oprea tárca nélküli – ám mégis a nemzetvédelemmel és a belügyekkel foglalkozó – miniszterelnök-helyettes fontos szerepet töltött be az utóbbi időben a romániai politikai életben, amivel ki is vívta Traian Băsescu államfőtől az „Adrian Năstase személyi kamarillájának főnöke" címet. Korábban a Szociáldemokrata Pártból kivált, függetlenné váló parlamenti képviselők vezetője volt, akik megalkották a haladók politikusok parlamenti frakcióját. Ez aztán átalakult, kezdetben az Emil Boc kormányát támogató Országos Szövetség Románia Haladásáért nevű politikai tömörüléssé. Bocék bukását követően a párt átállt a Szociál-Liberális Szövetséghez, amelyet a december 9-i parlamenti választásokon támogatott, most pedig egyesült a szociál-liberálisokkal. „Năstase kamarillafőnökét" 2010-ben maga Traian Băsescu államfő tüntette ki. A kabinet másik miniszterelnök-helyettese, a közigazgatásáért és regionális fejlesztésért felelős a szociáldemokraták főtitkára, Liviu Dragnea. Őt a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nemrégiben azzal vádolta meg, hogy a Traian Băsescu államfő sorsáról döntő népszavazás alkalmával többtízezer embert „mozgósított" a referendum sikere érdekében. Ehhez felhasználta pártfőtitkári befolyását és tekintélyét, mozgósítva a polgármestereket a szükséges szavazók összeszedésére. Dragnea más ügyekben is vétkes. Az Európai Bizottság egy kivizsgálása során megállapította: súlyos rendellenességek történtek két útkarbantartási program esetében is, amelyekre a Teleorman megyei tanács „házi cége", a Liviu Dragnea által ellenőrzött Tel Drum Rt. szerződött le. Traian Basescu államfő egyébként Liviu Dragneát gyakran „terroristaként" emlegette. Trafóügy, svéd kenőpénz A Közlekedési Minisztérium vezetője, Relu Fenechiu ellen bűnvádi per indult be: a minisztert azzal vádolják, hogy 2002 és 2005 között újnak álcázott régi transzformátorokat adott el állami vállalatoknak. 2006-ben összeállított dossziéját jó ideig „megsétáltatták" a Korrupcióelleni Igazgatóság útvesztőjében, idén nyáron azonban immár átkerült az igazságszolgáltatáshoz. A „trafó-dosszié" mellett azonban Fenechiu neve negyvenhat korrupciós és az állammal törvénytelenül megkötött ügycsomóban is szerepel. A távközlési miniszter immár „régi kormánytag". Dan Nica ugyancsak ezt a tárcát töltötte be 2001-2004 között a Năstase-kormányban, 2009-ben a belügyhöz került a Boc-kabinet idejében, az első Ponta-kormányban – akárcsak most – megintcsak a távközléssel foglalkozott. Hosszas minisztersége alatt nem hiányoztak a botrányok sem. Neve felmerült a Román Posta kapcsán kitört botrányban: szolgálati visszaélés gyanújával vádolják, a posta egyik területének illetéktelen eladása miatt. Emellett azzal is vádolják, hogy a belügyminisztérium egyébként is oly sok vitát kavart 0215. számú katonai egységét – a román nyelven elhíresült „negyed hármast" – pártérdekek szolgálatába állította. Legfrissebb botránya a „svéd kenőpénz" néven ismertté vált skandallum, amely az egységes sürgősségi hívószám, a 112-es miatt robbant ki. Svédországban az Ericsson cég azzal vádolta meg a vállalat romániai vezetőjét, Thomas Lundint, hogy az ügy kapcsán 7 millió dollárt sajátított el. Svéd újságírók most dokumentumokkal bizonyították – közöttük van Lundin vallomása is – miszerint az ügyben érintett volt Dan Nica is. Újabb miniszteri tárcájának megszerzésében Dan Nicát az sem zavarta meg, hogy vezetésével októberben a távközlési tárca népes küldöttség, közpénzeken, kiadós sétát tett Qatarban. A 16 éves besúgó Eléggé kétes hírű üzletember lett az oktatási minisztérium vezetője. Mihnea Costoiu eddig még valamennyi cégét csődbe juttatta és felszámolta. Általában privatizált állami cégeket vásárolt meg, a piaci értéknél jóval olcsóbb áron. Emiatt több bűnvádi dosszié is indult ellene, őt magát azonban mindegyikben ártatlanná minősítették, jóllehet több embere is büntetést kapott. Kapcsolata a politikai élettel 2001-ből származik, amikor is Ecaterina Andronescu, akkori tanügyminiszter megtette az irányítása alatt álló tárca főtitkárává. Politikai pályafutása alatt mindvégig Andronescu embereként ismerték. Costoiu a Securitate besúgója is volt. A Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács adatai szerint Iulian fedőnéven 16 éves korában szervezték be – a forradalomig azonban senki nem adott fel Ceauşescu titkos rendőrségének, ezért „káderlapja" ilyen szempontból voltaképpen tiszta. A belügyminiszteri tisztséget megszerző Radu Stroének több afférja is volt Traian Băsescu államfővel. A legvisszhangosabb botrány az volt, amikor – a kormányfőtitkári tisztséget átvette – Traian Băsescu egy cetlit mutatott fel neki, amitől a politikus szemmel láthatóan zavarba jött. A sajtó később kiderítette: a cédulácskán Traian Băsescu emlékeztette őt arra az ígéretére, hogy a nemzetbiztonsági törvényre vonatkozó adatok titkosak maradnak mindaddig, ameddig a politikusok azt meg nem vitatják. A jogszabály azonban mégis a sajtóhoz került – éppen Stroénak köszönhetően. A szociáldemokrata Ioan Rus egyébként korábban „másodosztályú szélhámosocskának" nevezte. Szex és múzeum A kulturális minisztérium élére kinevezett Daniel Barbu maga sem „problémamentes" miniszter. Az Európai Bizottság csaláselleni hivatala, az OLAF figyelmeztetésére idén ősszel a kormány kivizsgálást végzett a 2000 óta zajló Tempus nevű Phare-program kapcsán, amelynek irányítója Daniel Barbu volt. Az ellenőrzés megállapította: a 200 ezer eurós program menedzselésében komoly hibák mutatkoztak meg, Barbunak például nem sikerült bebizonyítania, hogy Bukarestben valóban versenyt hirdettek volna meg a programnak megfelelően, így a 200 ezer euró sorsa is bizonytalanná vált. Egyetemi tanárként szerelmi kapcsolatba került egyik diákjával is, amiről az alkotmánybíróság bírója számolt be a Facebook oldalán. A mezőgazdasági tárca élén megmaradt Daniel Constantin, aki a Konzervatív Párt alapító elnöke, Dan Voiculescu embere. Politikai pályafutása akkor futott fel, amikor Voiculescu formálisan kivonult a politikai életből. Politikai megfigyelők szerint Daniel Constantin teljes mértékben Voiculescu emberének tekinthető már csak azért is, mert 295 ezer euróval tartozik „főnökének". Nyilvánvaló, hogy Voiculescu azért neveztette ki e tárca élére, mert kiterjedt földügyletei is voltak, amelyek miatt a korrupcióelleni ügyészek figyelmének homlokterébe került. Szexbotrány „hőse" volt az ifjúsági és sportminisztert – megfelelőbb személyt nem is lehetett volna a tárca élére találni. Nicolae Bănicioiu neve ott szerepelt a „prostituáltakat a VIP-eknek" néven ismertté vált bűnvádi dossziéban. A könnyűvérű lányokra éhes Bănicioiu a hölgyek szolgáltatását afféle alanyi jognak érezte, emiatt nem is fizetett értük – amint azt az egyik tanú elmondotta. A hangzatos nevű Nemzeti Érdekű Beruházások Terveinek Minisztériumát vezetője Dan Şova. Ügyvédi cége, a Şova is Társai, az Adóhivatal adatai szerint hosszú éveken át törvénytelen úton, a közbeszerzési eljárás megkerülésével állami szerződésekben részesült, amelyek együttes értéke meghaladja az egymillió eurót. Dan Şova tagadta a romániai holokausztot is, amiért pártbeli főnöke, Victor Ponta állami pénzen a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumba utaztatta, némi történelmet tanulni. Maszol.ro, 2012. december 29.Februárban ismét választ RomániaIdőközi önkormányzati választásokat rendeznek február 3-án kilenc megüresedett polgármesteri és egy megyei tanácsi elnöki tisztség betöltésére – jelentette be Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes a bukaresti kormány csütörtöki ülése után. A kormányülésen Victor Ponta miniszterelnök rámutatott: egyszerre kell lebonyolítani minden választást a foghíjassá vált önkormányzatokban, hogy legalább a 2013-as év ne a választási kampányok jegyében teljen. „Elég volt a választásokból, jövőre már dolgoznunk kell, nem a választásokkal foglalkoznunk" – mondta a román miniszterelnök. A 2014-es román elnökválasztásra és európai parlamenti választásokra utalva Ponta hozzátette: jól jön egy év nyugalom a sok voksolás között. 2012-ben júniusban önkormányzati, decemberben parlamenti választásokat rendeztek Romániában, júliusban pedig népszavazást tartottak a tisztségéből felfüggesztett Traian Basescu államfő menesztéséről, de a referendum érvénytelennek bizonyult. Victor Ponta kormányfő január 9-ig adott határidőt minisztereinek arra, hogy véglegesítsék a tárcák szerkezeti átalakítását és kidolgozzák költségvetés-tervezetüket. A miniszterelnök megerősítette, hogy január 7. és 10. között várható a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének érkezése Bukarestbe, majd az ország hitelezőivel folytatott egyeztetés után az új kormány január közepén terjeszti a 2013-as költségvetés tervezetét a parlament elé. MTI Erdély.ma 2013. január 8.Ők képviselik az RMDSZ-t a minisztériumokbanAz RMDSZ-nek nem sikerült kormányra kerülni, de a Szövetség néhány politikusa mégis helyet kap a minisztériumokban. Victor Ponta miniszterelnök megtartotta Király András György tisztségét, így továbbra is az RMDSZ-es politikus töltheti be a PSD-s Remus Pricopie vezette tanügyminisztérium államtitkári funkcióját. A minisztériumban másik három RMDSZ-es politikus is helyet kapott, Szőcs Domokos főosztályvezető, Nagy Éva kabinet igazgató, Borsos Károly László pedig tanácsos lett. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkári rangú vezetőjévé vált. Elsősorban kisebbségpolitikai és jogi kérdésekben lesz Victor Ponta segítségére Frunda György, akit személyes tanácsadójának nevezett ki a miniszterelnök. Frundának nem sikerült húszévnyi szenátorság után parlamenti mandátumot szereznie a decemberi választásokon, és emiatt többször is kritikus hangot ütött meg az RMDSZ-szel szemben. Egyébként Frunda kinevezése abban az értelemben sem meglepő, hogy a korábbi jobbközép Boc- és Ungureanu-kormányok idején szenátorként folyamatosan szorgalmazta, hogy a RMDSZ rúgja fel a koalíciót, lépjen hatalomra az USL-vel, és közösen menesszék Traian Băsescu államfőt. Olosz Szabolcs a közigazgatási és régiófejlesztési minisztérium tanácsosaként tevékenykedik a PSD-s Liviu Dragnea tárcavezető irányítása alatt. Szabó Ilona főosztályvezető-helyettesi tisztséget kapott a Rovana Plumb által vezetett környezetvédelmi minisztérium erdészeti főigazgatóságán. A statisztikai hivatal ideiglenes vezetésével az RMDSZ által támogatott Geréd Beatrix alelnököt bízta meg a miniszterelnök. manna.ro/realitatea.net 2013. február 8.Letölthető Word dokumentum (DOCX)Több oldalról támadják a régiósítást Az év végére muködoképes régiókat akar a kormány - erosítette meg csütörtökön Liviu Dragnea régiófejlesztési miniszter, aki egyben cáfolta, hogy a szerda este bemutatott régiótérkép végleges. A Krónika által megkeresett RMDSZ-es politkusok nem mondanak le terveikrol. Az elkövetkezendo hetekben RMDSZ újabb érvekkel készül meggyozni a politikumot a Székelyföld közigazgatási egységének létjogosultságáról és szükségességérol - mondta el Borbély László, a szövetség politikai alelnöke. Pragmatikusan és higgadtan, konkrét adatokra alapozva kell átbeszélnünk az ország régiósítását. A román pártok eddigi megközelítése jobbára érzelmi alapú volt - vallja a politikus. Marad a régiben? A magyarság szempontjából igen hátrányos lenne, ha így rajzolnák meg a régiótérképet Bár Liviu Dragnea régiófejlesztési és közigazgatási miniszter cáfolta, hogy a kormány által kidolgozott, hivatalos dokumentum lenne az a szerdán este kiszivárgott tervezet, amely a közigazgatási átszervezés után létrehozandó romániai régiók térképét tartalmazza, az megegyezik azzal, amit Victor Ponta miniszterelnök a régiók kialakítása kapcsán korábban nyilatkozott. A kormányfo - mint arról beszámoltunk - arról beszélt, hogy a Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség alkotta kormány a jelenlegi nyolc fejlesztési régiónak biztosítana közigazgatási hatásköröket, a nyilvánosságra került térkép pedig pontosan ezt az állapotot tükrözi. Mint kiderült, a tervezet Sorin Frunzaverde, a Nemzeti Liberális párt (PNL) alelnöke, a Krassó-Szörény megyei közgyulés elnöke nevéhez fuzodik. A projekt értelmében a régiók saját vagy az állammal megosztott hatáskörökkel rendelkeznének, többéves költségvetésük lenne, és egy régióelnök irányítaná oket egy regionális tanács élén. A régióközpontok a következo városok lennének: Kolozsvár, Gyulafehérvár, Temesvár, Bukarest, Piatra Neamt, Braila, Craiova és Calarasi. Az erdélyi, partiumi és bánsági megyék esetében semmilyen eltérés nem látszik a jelenlegi fejlesztési régiókhoz képest, azaz Bihar, Szatmár és Szilágy Máramarossal, Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal lenne összezárva, a három székely megye Brassóval, Szebennel és Fehérrel, míg Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény is egy régiót alkotna. A tervezet szerint a régiók olyan területi közigazgatási egységek, amelyek a regionális autonómia biztosította hatáskörökkel élnek, és amelyekben regionális közigazgatási hatóságok muködnek. A dokumentum szerint léteznek majd kizárólag állami hatáskörök (alkotmány, védelem, állampolgárság, bevándorlás, kivándorlás, kiadatás, pénzügy, határorizet, nemzetbiztonság), megosztott hatáskörök (nemzetközi kapcsolatok - foleg az EU-s kapcsolattartás terén), külkereskedelem, általános iskolai oktatás, közút- és vasúthálózat, folyami, tengeri és légi közlekedés és áruszállítás, munkabiztonság, katasztrófavédelem). A tervezet értelmében a regionális tanácsot négyéves idotartamra választanák, ez a testület képviselné a régiót a külso partnerekkel fenntartott kapcsolatokban, legfobb hitelutalványozó, koordinálja a beruházásokat, biztosítja a közigazgatás muködését és az alkotmány, az államfoi és kormányrendeletek, a regionális tanács határozatainak, valamint egyéb jogszabályoknak a betartását. Emellett minden regionális tanács mellett létrehoznának egy gazdasági és szociális konzultatív tanácsot, amely tanácsadói jogkörökkel rendelkezne. Emellett mindegyik régióban létrejönne egy régiófejlesztési ügynökség is. Krónika (Kolozsvár) 2013. február 21.Liviu Dragnea: nem lesz önálló székely régióNem hiszem, hogy önálló fejlesztési régiót alkothat Hargita, Kovászna és Maros megye, a kormány ugyanis nem ért egyet az etnikai alapú területi átszervezéssel – jelentette ki szerdán Liviu Dragnea regionális fejlesztési és közigazgatási miniszter. „Nem hiszem, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egyike lenne Románia régióinak. Remélem, hogy az elemzések nem ezt igazolják majd, hiszen ez etnikai alapú régió kialakítását jelentené, amivel nem értünk egyet” – mondta a tárcavezető a régióátszervezés elkezdését bejelentő sajtótájékoztatóján. Kifejtette, a két székely megyének „nem kell elmennie Romániából”, azonban hangsúlyozta, hogy a régióátszervezés se nem politikai, se nem etnikai alapú folyamat. Szociológiai, történelmi, demográfiai, gazdasági elemzések alapján döntik el, milyen megyék alkotnak egy régiót. „Hargita és Kovászna megye egy régió része lesz, nem mondhatom el, hogy fog kinézni, azonban biztos, hogy sokkal nagyobb lesz, mint a két székely megye” – fogalmazott Liviu Dragnea. A miniszter hangsúlyozta, nem biztos, hogy a jelenlegihez hasonlóan továbbra is nyolc fejlesztési régió lesz, ezek számáról az elemzési időszak lejártával döntenek. Elmondta, a felmérések júliusra készülnek el, ekkora zárulnak le az egyeztetések is, melyeket az ország valamennyi régiójában, megyéjében megrendeznek. Júliusban a kormány asztalára kerülhetnek a régiók átszervezésére vonatkozó dokumentumok, és ezt követően húzzák meg az új fejlesztési régiók határait. A miniszter szerint az új törvénycsomagot az alkotmány módosítása után fogadják majd el. Liviu Dragnea a rendszerváltás utáni Románia legnagyobb projektjének nevezte a közigazgatási átszervezést. Kifejtette, ez nem kerül pénzbe, sőt az alkalmazottak és a közszolgáltatások átszervezése költségmegtakarítást eredményez. Kifejtette, a régióátszervezés céljai között szerepel a decentralizáció is, a jelenleginél nagyobb szerep jutna a helyi önkormányzatoknak, hiszen ezek vannak a legközelebb a lakosokhoz. A miniszter hangsúlyozta, hogy a közigazgatási átszervezés során egyetlen megye vagy más közigazgatási egység sem szűnik meg, így a lakosságnak sem kell kicserélnie személyi iratait. Hangsúlyozta, a régióátszervezés a bürokrácia csökkenését is maga után vonja, hiszen senkinek sem kell Bukarestbe utaznia, ha szüksége van egy okmányra. A jelenleg a különböző minisztériumok alárendeltségébe tartozó közintézmények ugyanis átkerülnek a helyi vagy regionális hatóságokhoz. Liviu Dragnea arra is felhívta a figyelmet, hogy a régióknak nem lesznek „fővárosaik”, hiszen az föderalizációt jelentene, amivel a kormány nem ért egyet, a régióknak „székhelyeik” lesznek. Elmondta, ezekről csak a felmérések elkészülte után döntenek, az eddigi javaslat az, hogy valamenynyi megyeszékhely annak minősüljön bizonyos szakterületre vonatkoztatva. A régiók méretére vonatkozóan a miniszter kijelentette: ezeknek elég nagyoknak kell lenniük ahhoz, hogy nagyarányú fejlesztési projekteket lehessen kidolgozni rájuk, azonban eléggé kicsik ahhoz, hogy ne távolodjanak el a helyi problémáktól. A regionalizációs folyamatról a fejlesztési miniszter elmondta, ez három szakaszban párhuzamosan zajlik majd: az alkotmány módosítása, a szeptember–októberben esedékes népszavazás és a felmérések összegzése, elemzése és ennek eredményeként a területi átszervezés. A folyamat év végére zárulna le, ekkorra jelölnék ki a régiók vezetőségét is: a regionális tanácsot és az elnököt. Ezek részleges mandátuma 2016-ig szólna, amikor az önkormányzati választásokkal egyszerre új vezetőséget választanának. A prefektusok hatásköre a miniszter szerint nem változna számottevően, ezeket azonban a régiók szintjén nevezik ki. A régiók költségvetése hasonló lesz a jelenlegi helyi vagy megyei önkormányzatok büdzséjéhez, a költségvetési forrásokat a következő időszakban azonosítják, tette hozzá a miniszter. Mint ismeretes, az RMDSZ és a többi magyar alakulat azt szeretné, ha a régióátszervezés során a székelyföldi megyék külön régiót alkotnának. Az RMDSZ olyan tervezetet dolgozott ki, amelynek nyomán kisebb régiók jönnének létre, köztük két, magyar szempontból kedvező összetételű entitással: a Hargita, Kovászna és Maros megyéből álló székelyföldivel, valamint a Bihar, Szatmár és Szilágy megyéből álló partiumival. Krónika (Kolozsvár), 2013. február 25.„Nem egy fortyogó katlanon ülök”„Nem lehetünk érdekeltek abban, hogy elszigeteljük a magyarságot Románián belül, ez semmiféle eredményt nem hoz” – mondja lapunknak adott interjúban Kelemen Hunor. Az RMDSZ szövetségi elnökét a közelgő régióvitáról, a Partium–Székelyföld-ellentétekről, a román politikusokkal való párbeszéd lehetőségéről kérdezte Cseke Péter Tamás. Liviu Dragnea bejelentette, hogy elkezdődött Románia közigazgatási újrafelosztásának közvitája. A kormányfőhelyettes utalt arra, korántsem biztos, hogy nyolc régióra osztják majd az országot, mint ahogy korábban több kormánypárti politikus szorgalmazta. Ezek szerint van esély arra, hogy a szociál–liberálisok mégsem fagyasztják be a jelenlegi fejlesztési régiókat, hanem – mint ahogy az RMDSZ is szeretné – kisebb régiók lesznek? Valóban, a kormányzó pártszövetség folyamatosan azt kommunikálta eddig, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási jogkörökkel való felruházása a szándékuk. Én úgy látom, a háttérben az USL-n belül is vannak olyan kezdeményezések, akár régiónként is eltérő hangok, amelyek szerint a mostani nyolcrégiós felosztás közigazgatásilag nincs rendben. Gyakorlatilag mindenki beismeri, hogy a jelenlegi régiófelosztás egy csőd. Ha közigazgatási jogkörökkel ruházzák fel a mostani fejlesztési régiókat, az hosszú távon megerősíti, sőt súlyosbítja ezt a csődöt. Nem véletlenül mondtam és mondom, hogy egy több mint tízesztendős kudarcot nem szabad szőnyeg alá söpörni, nem szabad megerősíteni, nem szabad elrejteni, nem lehet azt játszani, hogy van egy csődtömegem, abba teszek egy acélvázat, öntök bele egy kis cementet, hogy megkössön. Attól még csőd lesz, nem fog jobban működni. Annak idején a parasztpárti politikusoknak is az volt elsősorban a problémájuk, hogy a Székelyföld nehogy egyetlen régióba kerüljön. A román politikusok ezt a kérdést mindig az etnikai szempontokat előtérbe helyezve közelítették meg. A baj az, hogy az etnikai spirálból nem bírnak kilépni, és számomra ez sokkal mélyebb, sokkal súlyosabb mentalitásbeli problémát vet fel. Ám ha a miniszterelnök-helyettes már képes azt kijelenteni, hogy a nyolc régió nem szentírás, azt mutatja, hogy a kormánypártok kezdenek más felosztáson is gondolkodni. Mi azt mondjuk: sok-sok érv van amellett, hogy egy régió legfeljebb három-négy megyéből álljon. Az előbbi kérdést azért is tettem fel, mert Csutak István RMDSZ-es szakértő meggyőződéssel állítja: az USL már csak azért is keresztül fogja vinni a nyolcrégiós elképzelését, mert így árthat a legjobban a magyarságnak. Az RMDSZ elnöke nem ennyire borúlátó? Csutak István álláspontját és az érvelését ismerem, nekem nem Csutak Istvánnal kell vitatkoznom, nem is vitatkozom vele. Azt gondolom, ha egy lehetőségünk van, akkor azon kell lennünk, hogy Románia közigazgatási felosztása ne legyen nyolcrégiós. Akkor még mindig jobb, ha megmaradnak a jelenlegi fejlesztési régiók, ám közigazgatási hatáskörök nélkül. Nekünk egyszer már sikerült megakadályoznunk, hogy a nyolc fejlesztési régió közigazgatási hatásköröket kapjon, amikor Traian Băsescu állt elő ezzel az elképzeléssel, igaz, akkor más helyzetben voltunk. („Elképzelhetetlennek tartom a szórvány feladását” „Nem tudok olyan elképzelést elfogadni, amely a szórvány feladásához vezet, akár a Székelyföld irányában, akár más irányban történne a szórvány feladása” – jelentette ki Kelemen Hunor, amikor az RMDSZ álláspontjáról kérdeztük azzal kapcsolatban, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője a szórványban élő magyarok áttelepítésének gondolatát vetette fel. A szövetségi elnök szerint ez a paradigmaváltás veszélyes a Kárpát-medencei magyarságra. „Jó, ha szembesül azzal a társadalom, hogy vannak, akik másképp képzelik el a szülőföldön maradást. Mi úgy gondoljuk, a szórványt erősíteni kell” – mondta Kelemen, hozzátéve, érdemes vitázni erről a kérdésről, de nem túlságosan hosszú ideig, „mert nem szül jó vért”.) Mikor véglegesíti elképzeléseit az RMDSZ arról, hogyan kellene kinéznie Románia régióinak? Négy lépcsőben képzeltük el álláspontunk kialakítását. Már volt Bukarestben egy tanácskozásunk regionális önkormányzati vezetőkkel, szakértőkkel, alapos, statisztikai adatokra alapuló anyagokról. Második lépésként március elsején önkormányzati konferenciát tartunk Kolozsváron, amelyen megvitatjuk ezt a kérdést. Ezután szakértői egyeztetések következnek román és külföldi szakemberek bevonásával, és utolsó lépésként hozunk döntést az RMDSZ politikai testületeiben. Ez a döntés arról fog szólni, mit fogunk fenntartani a parlamentben a közigazgatási átszervezésről szóló vita során, illetve milyen alternatív variánsok lehetségesek. Az RMDSZ területi szervezetei, a Partiumban, a Székelyföldön már kidolgozták elképzeléseiket a régiós felosztásról. Várhatók-e nagyobb viták a kolozsvári önkormányzati tanácskozáson? Semmiféle vita nem várható, ugyanis a partiumiak nem akarnak a Székelyföld számára régiót megrajzolni, és a székelyföldiek sem a partiumiak számára régiót megrajzolni. Nincs semmiféle konfliktus közöttük ezen a téren. Van az RMDSZ-en belül egyfajta vita arról, hogy a rendelkezésünkre álló statisztikai adatokból melyek a mérvadóak. Vannak viták közöttünk arról is, hogy egy-egy számot hogyan értelmezzünk, de e viták egy adott régión belül vannak, nem régiók között. A kolozsvári tanácskozáson azt fogjuk kérni, hogy mindegyik régió készítsen több, adatokkal alátámasztott munkaváltozatot. Én ismerem a partiumiak elképzeléseit, ismerem a székelyföldiekét, és ezekben a tervezetekben is van játéktér, lehet mozogni. Ez fontos, mert 70 százalékos parlamenti többséggel állunk szemben, és nem jó, ha egyetlen álláspont mellé lecövekelünk. Képesnek kell lennünk előterjeszteni A, B és C változatot is a régiók megrajzolására. Ám legalább ennyire fontosak az elképzeléseink a régióknak szánt jogkörökről, a régiós testületek megválasztásáról. Ezekről nekünk több változatot kell elkészítenünk. Lehet, hogy a régiókról nincs Partium–Székelyföld-vita, ám érezni a feszültséget a két régió RMDSZ-es politikusai között. Elhangzik néha egy-egy epés megjegyzés a másik irányában mindkét fél részéről, legutóbb például Mesterházy Attiláék kolozsvári látogatása kapcsán. Minden szervezeten belül vannak csipkelődések, ellentétek, nem csak az RMDSZ-ben. Régiós vitákban feszültség nem fog megmutatkozni, én arra törekszem, hogy ne is alakulhasson ki. Amikor Traian Băsescu annak idején előállt azzal a kompromisszumnak szánt javaslatával, hogy a két székelyföldi megye alkosson egyetlen kisebb régiót, nem fogadtuk el, mert csak a két megyére vonatkozott, hosszú távon amúgy sem lett volna életképes, és szétszakította volna az erdélyi magyarságot, a Partiumot és a Székelyföldet. Az RMDSZ ernyőszervezet. Az év elején az MSZP vezetőinek kolozsvári látogatását sokan sokféleképpen próbáltak kihasználni, teljesen indokolatlanul. Én azt mondom: az RMDSZ valamennyi magyarországi párttal leül tárgyalni, mindenkinek a véleményére kíváncsiak vagyunk, akinek szándékában van ezt elmondani. Minden évben találkozunk a KDNP-vel, a Fidesszel, az MPSZ-vel, és a továbbiakban is így lesz, ideológiailag az RMDSZ nem köteleződik el sehova. („Johannis nem befolyásolja a viszonyt a liberálisokkal” Kelemen Hunor szerint nincs különösebb jelentősége a kormány kisebbségvédelmi politikája szempontjából annak, hogy Klaus Johannist, a Német Demokrata Fórum elnökét a Nemzeti Liberális Párt második emberévé választották a PNL kongresszusán. A szövetségi elnök „Crin Antonescu és a PNL szempontjából érdekes lépésnek” nevezte a nagyszebeni polgármester belépését a nagypolitikába, azonban ezt nem a kisebbségek irányába tett gesztusnak értelmezi. Úgy véli: az lenne a legnagyobb hiba, ha Románia a kisebbségpolitikáját az olaszok, örmények vagy a szászok szemszögéből közelítené meg. „A nemzetiségi kérdést elsősorban a magyarság szempontjából kell megközelíteni, mert a magyar közösség a valós problémákat és célokat megfogalmazó kisebbség ebben az országban” – jelentette ki. Kelemen gesztusnak inkább azt tartja, hogy Crin Antonescu hosszas mosolyszünet után személyesen hívta meg az RMDSZ elnökét a PNL kongresszusára. „Hónapok óta nem beszélünk, nincs kommunikáció közöttünk. Ezt a gesztust figyelembe kell venni, de nem föltétlenül jelent radikális fordulatot” – jelentette ki a politikus, aki egy székely zászlóval lepte meg liberális meghívóit.) Tehát nem érzi azt, hogy szövetségi elnökként egy fortyogó katlanon ül? Egyáltalán nem érzem azt, hogy egy katlanon ülnék, és robbanás előtt állna a katlan. Azt sem érzem, amit mondanak időnként jó szándékú, többnyire tévé elől politizáló elemzők, hogy a szövetségi elnök fejére nőttek az RMDSZ-es kiskirályok. Nincs ilyen, nem nőtt senki a fejemre. Nyilván, én nem vagyok autoriter alkat, ezt azért látni kell. Mondták önről azt is, hogy „lágy” vezető. Persze, lehet, hogy sokan így látják, de a kollégák jól tudják, hogy az én habitusom inkább olyan, hogy mindenkit meghallgatok, minden nézetnek megpróbálok helyet teremteni. Van viszont egy határ, amelyen túl nincsen mozgástere senkinek, de ez a határ tág, hisz nem vagyunk párt. Ha párt lennénk, nyilván szűkebb lenne ez a határ. Visszatérve a régiókra: mennyire nehezíti az RMDSZ helyzetét az ország közigazgatási felosztásáról szóló vitában a székelyzászló-botrány? Az ilyen feszültségkeltés leszűkíti az amúgy sem túlságosan nagy tárgyalási mozgásterünket, és ez nem szerencsés. A zászlóbotránnyal kapcsolatosan néhány dolgot folyamatosan el kell mondani, mert melléfog a sajtóban még a legjobb szándékú értelmezési kísérlet is. Ez az ügy nem most kezdődött. Tavaly kezdődött, miután az RMDSZ kikerült a kormányból és Codrin Munteanu prefektus elkezdte üldözni a Kovászna megyei polgármestereket a székely zászló használata miatt. Mi ez ellen tavaly már többször felemeltük a hangunkat. Tüntetést is szerveztünk tavaly ősszel a székely zászló, a közösségi szimbólumok használata mellett. A miniszterelnökkel is közöltem, hogy a román–magyar együttélést, a román–magyar viszonyt veszélyezteti, amit Codrin Munteanu művel. A volt prefektus januárban román zászlóval takarta le a Székelyföld feliratú táblát Sepsiszentgyörgyön. Akár provokációnak is tekinthető, hogy a román zászlót a kisegyesülés napjának éjszakáján, hajnalán ismeretlenek összevágták. A vita kirobbanásához az vezetett, hogy az új háromszéki prefektus beiktatásakor kivitték a székely zászlót a megyei önkormányzat díszterméből. Ezt követte Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár reakciója Budapesten. Tehát nem Németh Zsolt reakciója volt az első lépés, csak ez kapott visszhangot, ezt sokan elfelejtik. Mi abban reménykedtünk, hogy ha Codrin Munteanu elkerül a Székelyföldről – ami meg is történt –, akkor visszalépünk a normalitás talajára, erre azonban Németh Zsolt nyilatkozata nem segített rá. Ezt a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának budapesti ülésén is szóvá tette? Budapesten azt mondtam: fontos a magyarországiak szolidaritása, fontos az, hogy egymásnak segítsünk. Ám az is fontos, hogy mielőtt a segítség érkezik, szóljanak nekünk időben Budapestről, hogy kapaszkodhassunk meg, mert ügyeinket nekünk kell itt rendezni, rajtunk csattan az ostor. Ha pedig Budapestről segíteni akarnak, jól fel kell mérni, hogyan tegyék: nyilatkozat formájában vagy diplomáciai csatornákon keresztül. Az a jó, hogy fölkorbácsoljuk a kedélyeket és így visszük a közvélemény elé a kérdést, vagy az a jó, ha a budapesti kétharmados parlamenti többség leült tárgyalni a bukaresti kétharmadossal. Fontosnak tartom, hogy ilyen esetben konzultáljanak velünk is. Több olyan RMDSZ-es képviselővel beszéltem, aki szerint soha nem volt még ilyen „kibeszélős”, éles hangulata a KMKF üléseinek, mint legutóbb Budapesten. Meg tudja ezt erősíteni? Valóban, az előzőekhez képest ez az ülés feszesebb, élénkebb volt. Jó beszélgetés, még akkor is, hogy ha nem az udvariaskodás jellemezte. Kövér László házelnök részéről megfogalmazódott az a javaslat is, hogy szűkebb körben folyatni kéne, mert sok a kibeszélnivaló. Még zajlott a KMKF ülése, amikor Kövér László kitűzette a székely zászlót az Országházra. Bukarestben erre előbb hevesen reagáltak, több román politikus javasolta, hogy a parlament foglaljon állást a budapesti lépéssel szemben. Végül nem született állásfoglalás, sőt elhangzott az a javaslat, hogy valamennyi megye zászlaját, így a székely lobogót is helyezzék a bukaresti parlament elé. Megvalósul ön szerint ez a javaslat? Nem akarom most fölsorolni, mennyi munkánkba, mindennapos erőfeszítésünkbe telt, hogy ezt a székelyzászló-ügyet normális mederbe tereljük. Úgy gondolom, ez sikerült is elérnünk. Sok munkánk van abban, hogy nem született állásfoglalás a parlamentben. Vasárnap délben (február 17-én – szerk. megj.), délután még úgy tűnt, hogy nagy összefogás lesz román oldalon ebben a kérdésben, hétfő reggelre ez már másképpen nézett ki. Ezért is vagyunk ott a parlamentben, hogy a normalitást próbáljuk eredményesen képviselni. Nem tudom, mikor kerülnek ki a megyezászlók a parlament elé, de a javaslatot meg kell próbálni majd gyakorlatba ültetni. Egy román lapnak adott korábbi interjúban méltatta Victor Ponta miniszterelnöknek a kisebbségi kérdésekhez, a román–magyar viszony alakulásához való hozzáállását. Fenntartja ezt az álláspontját a székelyzászló-ügy után is? Nem dicsértem Victor Pontát, csak értékeltem a magatartását. Nem vagyok az az ember, aki mindenkiről azt feltételezi, hogy csak rosszat akar. Ha valakivel bizonyos helyzetekben, kérdésekben szót lehet érteni, nyitottságot és jó szándékot vélek benne felfedezni, akkor ezt elismerem, akkor is, ha a döntései nem éppen olyanok, amilyeneket én szerettem volna. Pontának az elmúlt esztendőkben számos olyan kijelentése volt, ami sértette a magyarokat, sértette az RMDSZ-t, ennek jelentős része azonban a választási kampány része volt. Ám mondjon nekem valaki egy olyan politikust, akinek az elmúlt 23 esztendőben nem volt olyan kijelentése, mely a magyarokat ne sértette volna, beleértve Traian Băsescut is. Amióta Ponta miniszterelnök lett, szembesült azzal, hogy a román–magyar viszonnyal valamit kezdeni kell. Felelősségteljesebben próbálja ezt a kérdést megközelíteni. Ezt nem akarom tagadni csak azért, mert Pontának közben vannak olyan kijelentései, melyekkel én magam sem értek egyet. Azzal, ahogy a magyarországi pártokhoz vagy a magyar kormányhoz viszonyult, nem értek egyet. A tanügyi kérdésekben az elmúlt hónapokban korrekt próbált lenni, nyitott volt, én ezt nem akarom letagadni. Ez nem jelenti azt, hogy Ponta megold mindent, mert a kormányfőnek is vannak határai. Ám az erdélyi magyarság képviselőiként mi nem lehetünk érdekeltek abban, hogy elszigeteljük a magyarságot Románián belül, ez semmiféle eredményt nem hoz. Ha valaki párbeszédképes, ha valakinek van egy kis empátiája, nyitottsága felénk, akkor arra oda kell figyelni, keresni kell a párbeszéd lehetőségét. („Nem baj, hogy van belső ellenzék Vásárhelyen” „Az nem baj, ha az RMDSZ-ben van belső ellenzék. Egy demokratikusan működtetett pártban teljesen normális, hogy vannak, akik másképp gondolkodnak. Soha nem félek a vitáktól, hanem az egyhangúságtól félek, mert az a rossz előjel” – jelentette ki Kelemen Hunor, amikor a marosvásárhelyi RMDSZ helyzetéről kérdeztük. A szövetségi elnök leszögezte, Marosvásárhelyen egyetlen RMDSZ-szervezet van, amely az alapszabály szerint és az SZKT határozatának megfelelően járt el. „Bízom abban, hogy ha a szervezet legitim elnöke, Peti András közösségépítő elképzelései megvalósulnak, a városi szervezet hitele, az új elnök megítélése, a városi szervezet munkájának a megítélése radikálisan meg fog változni a városban” – jelentette ki a politikus. Szerinte Peti Andrásék ellenzéke előbb-utóbb meg fog győződni arról, hogy a jelenlegi városi szervezet már egy más, közösségépítő csapat. „Egy olyan városi szervezettől, amely éveken keresztül rosszul működött, nem is lehet elvárni, hogy egyik napról a másikra minden feszültség nélkül a normális mederbe terelődjenek a dolgok. Én azt tudom mondani azoknak, akik Peti András megválasztásával esetleg elégedetlenek, hogy bízzanak abban az emberben, aki ezt a munkát vállalta. Én bízom abban, hogy a szervezetet életre kelti, lesznek eredményei” – mondta Kelemen.) Erdélyi Riport (Nagyvárad), 2013. március 9.Székelyföld életképes (A háromszéki RMDSZ régiósítási javaslata)Napirenden Románia regionális és közigazgatási átszervezése, napról napra hallani újabb ötleteket, elképzeléseket arról, mily módon kellene átalakítani az ország államigazgatását. Hivatalos kormányzati álláspont még nem látott napvilágot, de a bukaresti ötletelések egyáltalán nem kedvezőek az erdélyi, a székelyföldi magyarság számára. Szakmai érveket eddig csak az RMDSZ sorakoztatott fel, és egyre több elképzelést ismertetnek a szövetség színeiben megválasztott politikusok. Mostanáig elsősorban a kompromisszumos lehetőségeket vázolták, tegnapelőtt azonban a háromszékiek egy újszerű és ésszerű tervet ismertettek, számokra, törvényekre, statisztikákra alapozva. Erdélyi történelmi régiót regionális kormánnyal és autonóm státust Székelyföldnek – ezt javasolta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök és Klárik László szenátor. Székelyföld az átlag felett Az elmúlt években nem juthattak hozzá olyan adatokhoz, amelyekkel konkrétan bemutathatták volna, mennyivel járulnak hozzá a magyar megyék a központi költségvetéshez – kezdte a bemutatót Antal Árpád, aki szerint csak szakmai érvekkel érdemes vitatkozni azokkal, akik úgy próbálták autonómiatörekvéseink lendületét letörni, hogy azt állították: megyéink a legszegényebbek közé tartoznak, és gazdasági értelemben nem életképes Székelyföld. Antal Árpád egy sokatmondó táblázatot mutatott be, melyből kiderült, 2012-ben a megyei pénzügyi igazgatóságok által begyűjtött és Bukarestnek továbbított, egy főre eső összegek rangsorolásában Kovászna megye a 13. helyen, az átlag fölött helyezkedik el, tizenegyedik Hargita megye, tizedik Maros. Hozzátette: Kovászna megye 4,4 százalékkal, Hargita megye 10,1 százalékkal és Maros megye 13,4 százalékkal teljesít jobban, mint az országos átlag. Érdekes az is, hogy az első tizenhárom megyéből kilenc erdélyi, az utolsó tíz között pedig csak Kárpátokon túliak vannak. Sokatmondó lehet, hogy a sereghajtó éppen Tulcea, a regionálizációt fújó Liviu Dragnea megyéje, amelynek szenátora Crin Antonescu, rögtön előtte található Olt, melyet Victor Ponta terepének tartanak. „Azt mondják nekünk, hogy Székelyföld nem életképes, pedig a számok egyértelműen azt igazolják, hogy az itteni megyék az országos átlag fölött teljesítenek. Világosan el lehet mondani, hogy Erdély viszi ezt az országot a hátán, és ezen belül a székelyföldiek is a húzómegyék közé tartoznak” – fejtette ki Antal Árpád, aki szerint magunknak is fontos ezt újra és újra igazolnunk, hogy ne legyen kisebbrendűségi komplexusunk, végre higgyük el, hogy Bukarest pénzei nélkül sem halnánk éhen. Mi a régiók célja? Klárik László az európai régiósítás feltételrendszereit és a romániai valóságot ismertette. „Elindult egy lavina a közigazgatási átszervezéssel, Románia regionális politikájának újragondolásával kapcsolatosan, és nagyon sok hamis, torz információ terjed, s ezek egy részét pont a kormány hangoztatja” – mondta el felvezetőjében. Az EU-ban a régiókat és a NUTS-rendszert a 2003/1059-es rendelet szabályozza, melynek értelmében minden tagállamnak létre kellett hoznia egy háromszintű statisztikai felosztást, a NUTS I-es, NUTS II-es és NUTS III-as méretű régiókat, ennek a célja az volt elsősorban, hogy nagyjából azonos méretű területekről szolgáltassanak statisztikai adatokat. Romániában most a vita a NUTS II-es régiókról folyik, ezek lakossága 800 ezer és 3 millió között lehet, és az EU szabályozása szerint ezek a régiók elláthatnak bizonyos alapkezelő feladatokat is, de csak azok, amelyekben az egy főre eső GDP kisebb, mint az uniós átlag 75 százaléka. Bukarest kivételével Romániában ez a helyzet, az összes régióban lehívhatóak a Regionális Fejlesztési Alap pénzei – mondta el Klárik László. A nyugat-európai országokban, ahol magasabb a GDP, csak az adatgyűjtési, -továbbítási feladat hárul e régiókra, néhány esetben – Belgium, Olaszország, Spanyolország, illetve Franciaország és Lengyelország – közigazgatási hatáskörökkel is felruházták e térségeket, ami azonban egyáltalán nem kötelező, minden állam szuverén joga – szögezte le. Utalt arra is, hogy a már említett, 2003/1059-es rendelet előírása szerint NUTS II-es régiót kell létrehozni azokban az államokban, amelyekben nincs ilyen méretű közigazgatási egység, az új régiók kialakításánál azonban úgy kell kisebb közigazgatási egységeket csoportosítani, hogy figyelembe veszik a földrajzi, társadalmi-szociális, történelmi, kulturális és környezeti adottságokat. Kudarcos regionális politika Románia 1998-ban megalakította a fejlesztési régiókat, eltelt tizenöt év, s ezalatt végrehajtották a rájuk bízott feladatot: előbb a Phare-alapokat kezelték, majd a Regionális Fejlesztési Alapokat. „Nyugodtan állíthatjuk, a nyolc régió kialakításával gyakorlatilag szőnyeg alá söpörtük a problémáinkat. Románia úgy alakította ki önmagáról az aránylag egységesen fejlett ország képét, hogy egy régióba sorolt gazdaságilag nagyon fejlett és kevésbé fejlett megyéket. Így elrejtették a nagy különbségeket” – magyarázta Klárik. Tizenöt év elteltével az tapasztalható, hogy a régiók makrogazdasági mutatói nemhogy közeledtek volna egymáshoz, még jobban eltávolodtak. 1995-ben a legszegényebb és a leggazdagabb régió közötti különbség 20 százalék volt. Az európai uniós átlagot alapul véve, akkor a legfejlettebb Bukarest 53 százalékkal állt ez alatt, a legszegényebb Északkeleti Régió pedig 73 százalékkal. Ma Bukarest 11 százalékkal az EU-s átlag fölötti, a leggyengébb pedig 75 százalékkal alatta, a különbség 82 százalékra növekedett – derül ki az adatokból. Nem sokkal jobb a helyzet a régiókon belül. 1995-ben az Északkeleti Régióban Iaşi megye 14 százalékkal állt az átlag fölött, Vaslui pedig 22 százalékkal az átlag alatt, mára ez a 36 százalékos különbség 60 százalékra nőtt, Iaşi 36 százalékkal áll az átlag fölött, Vaslui 29-cel az átlag alatt. Minden régióban tetten érhető ez. Vrancea és Konstanca megye között például 26 százalékról 72 százalékra nőtt a különbség. Temes és Hunyad megye között pedig 36 százalékról 63 százalékra emelkedett. Antal Árpád szerint egyértelmű: megbukott az az elv, amely szerint felzárkóztatáshoz vezet, ha gazdagabb megyéket szegényebbekkel csoportosítanak. Rontották így a szegények esélyeit, mert az uniós támogatásokat az egy főre eső GDP szerint osztják, azaz akinek nagyobb az egy főre eső jövedelme, az kevesebbet kap, akinek kisebb, az többet, s tovább gyengítette helyzetüket a régión belüli politika, amely erős gazdasági pólusok kialakítására törekedve a fejlettebb megyéknek, megyeközpontoknak sokkal több pénzt juttatott, mint az elmaradottabbaknak. A Kovászna megyét is befogadó Közép-Régióban például Brassó, Szeben és Marosvásárhely osztozott az integrált városfejlesztési tervekre szánt pénzek 80 százalékán, ezt pályázat nélkül megkapták, míg a másik négy megyeközpont a maradék 20 százalékra pályázhatott. Tévhitek és félrevezetés Klárik László adatokkal cáfolt az utóbbi időben gyakorta hangoztatott másik kormányzati álláspontot is, azaz hogy Románia gazdasági gondjainak oka az uniós pénzek kis arányú lehívása, és ez jelentős mértékben növelhető lenne a régiók működésének serkentésével. Az ország GDP-jének alig 2,85 százalékát teszik ki az EU-s alapok, a régiók ezek közül csak a Regionális Fejlesztési Alapokat kezelik, ezek értéke nem több, mint a GDP 0,6 százaléka. „Ilyen körülmények között, erre hivatkozva gyökeresen átszervezni egy ország közigazgatását nem megfelelő lépés, többe fog kerülni egy negyedik szintű adminisztráció kialakítása, mint amit esetleg nyerhetnek az átszervezéssel” – magyarázta Klárik László, aki szerint az uniós pénzek lehívása okán fölösleges közigazgatási hatásköröket adni a régióknak, ugyanakkor nagy kérdés az is, miért működne jobban a román államigazgatás, ha közigazgatási feladatokat bíz olyan régiókra, amelyek az elmúlt 15 évben jóval egyszerűbb feladatokat is képtelenek voltak ellátni. Ez akár államcsődhöz vezethet. Ugyanakkor az sem igaz, hogy a decentralizáció miatt kell közigazgatási hatásköröket átadni ezeknek, hiszen a központosítás felszámolása másképp is megoldható, van rá törvényes keret, csak politikai akarat kell, ez bebizonyosodott például az egészségügyben a kórházak önkormányzatoknak történő átadásával – fejtette ki Antal Árpád, és újra ismertette álláspontjukat: a jelenlegi dekoncentrált intézmények ellenőrző része maradjon a prefektúráknál, minden egyéb kerüljön a megyei önkormányzatokhoz. Klárik szerint egyébként az uniós pénzek kis arányú lehívása csak kisebb probléma, a regionális fejlettségbeli különbségek elsősorban abból adódnak, hogy nincs regionális identitásuk, nem létezik a területi kohézió, az alkotó megyék nem tudnak együttműködni. Egyrészt azért, mert a romániai viszonyokhoz képest túl nagyok a régiók, a rossz infrastruktúra miatt nehéz a közlekedés. Az unió pont a fejlettségbeli különbségek miatt adott meg ilyen tág határt (800 000 és 3 000 000 fő között), és a romániai régiók mégis a felső határhoz közelítenek, a franciához és spanyolhoz hasonlóan, de jóval nagyobbak, mint a német vagy az olasz régiók. „Sokkal ésszerűbb lenne 800 000–1 000 000 fős régiókat kialakítani, akkor elérhető távolságba kerülnének a régióközpontok” – véli Klárik László. A háromszéki javaslat Mivel jelen pillanatban a bukaresti agyonközpontosított közigazgatás fuldoklik a rábízott feladatok alatt, szükség lenne ezek megosztására. Ha valóban államigazgatási reformot akarnak, akkor a fő cél az lenne, hogy átadják a hatáskörök egy részét, azaz decentralizáljanak. Az állam szuverenitását biztosító hatáskörökön (külügy, hadügy, titkosszolgálatok, egységes törvénykezés stb.) kívül mindent át kellene ruházni a megfelelő szintre. S ha már mindenképpen szeretnének egy negyedik közigazgatási szintet behozni, akkor megtehetnék ezt a NUTS I-es szintű, azaz a történelmi régióknál. Létrehozhatnának tehát közigazgatási régiókat Erdély, Havasalföld, Moldva szintjén, ezek el tudnák látni a közszolgáltatásokat – felsőoktatást, egészségügyet stb. –, a szállítási infrastruktúra fejlesztéseit – ekkora területen lehet autópályákban, utakban, repülőtérben gondolkodni –, megvan a kellő méretük, át tudnak venni az államigazgatástól hatásköröket, ugyanakkor közelebb viszik a döntéseket a lakossághoz, hatékonyabban működhetnek. A fejlesztési politikák szempontjából sokkal előnyösebb lenne kisebb régiók kialakítása olyan térségekben, ahol területi, gazdasági kohézió van, akár regionális identitás is, mint Székelyföld esetében, ezek lehetnének a NUTS II-es régiók, közigazgatási hatáskörök nélkül. Tehát: Erdély legyen közigazgatási hatáskörökkel, regionális kormánnyal rendelkező régió, ezen belül Székelyföld váljék autonóm státuszú fejlesztési régióvá – hangsúlyozta Klárik László. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2013. március 28.Sabin Gherman: legyen Székelyföld egy kulturális régióA román kormány célja, hogy még idén megvalósítsa az ország közigazgatási átszervezését, ez pedig a régiók újrarajzolása révén igen fontos kérdés az erdélyi magyarság számára is. Az EMNP szerint a Székelyföld régióban a népesség túlnyomó része bizonyítottan támogatja, hogy jöjjön létre, a fejlesztési régió a történelmi régióhatár mentén. A néppárti elképzelés megtartaná a megyéket, de szükségesnek tartaná a megyehatárok felülvizsgálatát. Az erdélyi magyar politikai szervezetek régió-átalakítási tervei közt nincs nagy eltérés, és lehetséges a közös elképzelés kidolgozása egy szakmai egyeztetés után. Bár kevés az esélye, de talán újraalakulhat a Székelyföld régió. Viszont legrosszabb esetben a magyar megyéket más-más megyékhez csatolva még inkább kisebbségbe kerülhet a még tömbben élő székelység. Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy az alkotmánymódosítás után közvetlenül bemutatják azt a projektet, amely szerint év végéig megalakulnak a régiók, és kiderül, kik lesznek a vezetőik kinevezéssel, vagy választás útján. Mandátumuk pedig három év után jár le, amikor a 2016-os helyhatósági választásokon új vezetők kerülnek majd a régiók élére. A majdani régiókat illetően már több javaslat napvilágot látott tavaly is, de hivatalos változatok még nem léteznek, ennek ellenére a közvita legfontosabb témája, hogy mely városok válhatnak régióközponttá. A székelyföldi régió létrehozásáról Liviu Dragnea kijelentette, hogy az nem szerepel a kormány elképzelései között, mert az azt jelentené, hogy etnikai alapon létesítenének régiókat. A székelyföldi régió létesítését egyetlen román párt sem támogatja, viszont vannak olyan közéleti személyiségek, akik jogosnak tartják az elképzelést. Egyikük az a Sabin Gherman, aki alapítója volt a később törvényen kívül helyezett Erdélyiek Pártjának. Szerinte a történelem már korábban megmutatta, hol vannak a régiók természetes határai, kezdve Bukovinától, Máramaros, Kőrösök vidéke, Erdély, Bánság, Olténia, Havasalföld, Dobrudzsa, és Moldvával bezárva, amelyek több száz éve léteznek. Ezek mellett kellene megalakítani három speciális régiót: a Duna-deltát a természeti kincseiért, a Zsil-völgyét, mint turisztikai gyöngyszemet és Székelyföldet, mint kulturális régiót. Egyelőre csak meddő vita folyik, jobbára csak a régióközpontokra összpontosítva, de a lényegi kérdésekről, hogy milyen hatásköreik lennének a régióknak és, hogy ez miként segítené elé a régiók harmonikus fejlesztését, igen kevés szó esik. Duna Tv Erdély.ma, 2013. április 8.Referendumot szeretne régióátszervezés ügyben a háromszéki RMDSZReferendumot szeretne a RMDSZ Kovászna megyei vezetősége a régióátszervezés ügyében. Határozottan elutasítják a jelenlegi kormányjavaslatot a felosztást illetően. Tamás Sándor a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint az embereknek kell dönteniük, hogy megyéjük, melyik fejlesztési régióhoz tartozzon. Liviu Dragnea Regionális Fejlesztési és Közigazgatási miniszter közölte, hogy egy referendum által az Alkotmány módosítható, de a közigazgatási régiókra vonatkozó törvénytervezet nem. Ezt miután a Kormány elfogadja, két lépésben fogják végrehajtani, tette hozzá Dragnea. Egységes magyar álláspontot kell kialakítani a régióátszervezés ügyében, szögezte sajtótájékoztatón Márton Árpád. A háromszéki RMDSZ képviselő szerint, az egységes magyar álláspontot kell külföld és a román közösség felé kommunikálni, mert tapasztalatai szerint, az ellentétes véleményeket a szövetség ellen használják fel. Az RMDSZ-en belül egységes vélemény, hogy a jelenlegi fejlesztési régiókat nem kell közigazgatási hatáskörrel felruházni, mondta Márton Árpád, aki szerint óriási veszélyt rejt magába, ha az Alkotmánymódosításkor elfogadják, hogy a régió a megye után közigazgatási szint, anélkül hogy tisztáznák, melyek lesznek ezek a régiók és pontosan milyen hatásköröket kapnak. A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha be is tartja az ország azt a vállalást, hogy a közigazgatási átszervezésről meg kell kérdezni az érintetteket, nem mindegy, hogy kit és hogyan kérdeznek meg. „Ha például 12 Vrancea megyei település lakója eldönti, hogy Kovászna megyéhez akar tartozni, a Kovászna megyeieknek lesz-e lehetőségük, hogy erre nemet mondjanak.”- illusztrálta a kérdés- feltevés fontosságát a politikus. Erdély.ma. 2013. április 29.Kelemen: Népszavazást a felelősségvállalás helyett"A régiók átszervezése egy olyan kérdés, amely ennek az országnak minden egyes állampolgárát érinti. Éppen ezért a politikai osztálynak erkölcsi és törvényes kötelessége a népszavazás kiírása, majd a parlamenti vita. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljes mértékben ellenzi, hogy a kormány felelősségvállalással döntsön ebben a kérdésben" – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette, a szövetség 2011-ben is ellenezte ezt, akkor, amikor a Demokrata–Liberális Párt vetette fel a régiók átszervezésének ilyen módon való rendezését. Kelemen Hunor kijelentette, az RMDSZ ragaszkodik a népszavazás kiírásához. "Amikor a területi és adminisztratív határok kijelöléséről beszélünk, az állampolgárok véleményének megkerülhetetlennek kell lennie. Csak a népszavazás eredménye után térhetünk rá a parlamenti vitára és a törvény elfogadására" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Ugyanakkor ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy Románia több nemzetközi dokumentum aláírásával vállalta azt, hogy figyelembe veszi egy-egy térség etnikai arányait. A Helyi Autonómiák Európai Chartájának 5. cikkelye például előírja, hogy a közigazgatási egységek határainak módosításakor az adott térségben élőket referendum révén meg kell kérdezni, a Kisebbségi Charta 16. cikkelye szerint pedig nem módosíthatják olyan módon a közigazgatási egységek határait, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. Kelemen Hunor leszögezte, amennyiben most hibát követ el a kormány és átgondolatlanul, elhamarkodottan dönt a régiók átszervezéséről, csak tovább ront a helyzeten. "A '90-es évek végén megrajzolt gazdasági-fejlesztési régiókról már régen kiderült, hogy nem működőképesek, sem az uniós csatlakozás előtt, sem pedig utána nem voltak képesek egységes gazdasági fejlődést biztosítani sem a megyékben, sem a régiókban." Ugyanakkor hozzátette, a régiók átszervezése előtt mindenképpen módosítani kell az alkotmányt, mert az alaptörvény adminisztratív-területi egységek alatt a megyéket érti, a régió fogalma nem szerepel az alkotmányban. Az RMDSZ elnöke kijelentette, a szövetség nem támogatja azt, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók közigazgatási hatáskörrel rendelkezzenek, mert ez csak egy újabb bürokratikus szint lenne a megyék és a kormány között. "Ezzel a döntéssel egyre távolabb kerülnek a döntések az állampolgároktól, lényegében egy recentralizációt, egy visszarendeződést jelentene. A megyék hatásköreiből fokozatosan visszavéve azt eredményezné, hogy lényegében 8 vagy 12 régióvezető kezében összpontosulna a hatalom. Ez pedig semmiképpen nem az állampolgárok érdekeit szolgálná" – ismertette Kelemen Hunor az RMDSZ álláspontját. Mint az ismert, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes pénteken Kolozsvárott mondta el, a Románia közigazgatási újraszervezéséről szóló jogszabályt is parlament előtti felelősségvállalással – megvitatás nélkül – készül elfogadni ősszel a kormány. Népújság (Marosvásárhely), 2013. május 3.Tüntetéssel és export-tiltással a székelyföldi erdőkért!Tíz székelyföldi településen tüntetnek a Schweighofer-beruházás ellen. Gyújts gyertyát a székelyföldi erdőkért! jelszóval tüntetést hirdettek meg a Facebookon a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó óriáscég rétyi beruházását ellenző személyek. Az közösségi oldalon az eseményt létrehozók között Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete, a Minta elnöke, és Nemes Előd, az EMNP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke is szerepel – írja a transindex.ro. „Helyszínenként ezer gyertyával tiltakozunk a Rétyre tervezett megafűrésztelep megépítése ellen. A beruházás megvalósulása esetén ezrek munkahelye kerül veszélybe, nem beszélve a környezetrombolásról" – írják a felhívás szerzői. Az összehangolt eseményre május 7-én, kedden este 8 órakor kerül sor, Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban, Kézdivásárhely főterén, Baróton a központi parkolóban, Kovásznán a központi parkolóban, Ozsdola központjában, Rétyen a községháza előtt, Székelyudvarhelyen az Emlékezés parkjában, Csíkszeredában a Szabadság téren, Szentegyházán a korcsolyapályán, Gyergyószentmiklóson pedig a művelődési ház előtt. A szervezők az újabb települések csatlakozását várják. A Holzindustrie Schweighofer vállalat évente 800 000 köbméter rönkfát dolgozna fel a Rétyre tervezett 70 hektáros fűrésztelepén, amelyet 2014-ben indítana be. A tervezett beruházás összértéke 150 millió euróra rúg. Az osztrák cég szerint a beruházás nyomán 650 új munkahely jöhetne létre Kovászna megyében. A háromszéki vállalkozók szövetsége export-adót szorgalmaz A hazai bútoriparnak valós segítséget nyújthatna a kormány terve, hogy időszakosan leállítaná a deszka- és rönkexportot, nyilatkozta Bagoly Miklós. A háromszéki kis és középvállalkozók egyesülete, az Asimcov elnöke, sepsiszentgyörgyi faipari vállalkozó a Sláger Rádiónak kifejtette: nem lehet politikai eszközökkel beleszólni a piacgazdaság alakításába. Bagoly Miklós (fotó) szerint egy új adónem bevezetésével lehetne a deszka és rönkexportot szabályozni. Mint arról beszámoltunk Liviu Dragnea kormányfő-helyettes bejelentette, hogy a hazai fafeldolgozó ipar támogatásának céljával állítanák le időszakosan a romániai deszka és rönkexportot. Ezzel az intézkedéssel egyetértett Lucia Varga erdészeti miniszter is, aki azonban felhívta a figyelmet, hogy az export időszakos leállításáért az unió kötelezettségszegési eljárást indítana Románia ellen, viszont amíg a per tartana, legalább visszaesne a fakivágás mértéke”. A román kormány támogatja az intézkedést, hiszen az ország óriási mennyiségű faanyagot exportál, a hazai kereskedők pedig nem tudnak versenybe szállni a külföldi vállalkozókkal a magas árak miatt. „Rendkívül fontos, hogy úgy módosítsuk a jogszabályokat, hogy megvédhessük az erdőket, ezzel egyidőben pedig a hazai fa- és bútoripart is segítsük” – érvelt Liviu Dragnea. „A famaffia egy munkanapja” Famaffiának nevezi a székelyföldi erdőirtások felelőseit a Gândul hírportál újságírója, aki Gyergyószéken készített helyszíni riportot. A cikkben nevüket nem vállaló nyilatkozók ugyanis arra panaszkodtak, hogy lopják az erdőikből a fát, a visszaigényelt erdők helyett már csak a letarolt területet kapták vissza, miközben a saját erdőikből nem mernek kivágni fát, „mert azonnal akcióba lendül a famaffia”. Adrian Popescu megvert, megfélemlített vagy éppen becsületsértésért beperelt és elítélt gyergyóiakkal beszélgetett „A famaffia egy munkanapja” című írásában. A cikk emlékeztet, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az 1990 és 2011 közötti időszakban Romániában több mint 366 ezer hektárnyi erdőt döntöttek le, több mint 80 millió köbméter fát törvénytelenül vágtak ki. A famaffia tulajdonképpen érinthetetlen, minden szinten cinkosaik és védelmezőik vannak: a helyi önkormányzatok képviselői, a dekoncentrált hivatalok ellenőrző szervei, ügyészek, bírók, politikusok, miniszterek. Adrian Popescu szerint Hargita és Kovászna megye a törvénytelen fakitermelés bajnokai, ahol tízezer hektárokon vágták tarra az erdőket, s a famaffiát „a helyi RMDSZ vezetők is patronálták, akik nagyon gyorsan dollár, majd euró- multimilliomosok lettek”. A riporter által megszólaltatott gyergyóiak úgy vélik, jobb nem tetten érni a fatolvajokat, mert képesek „láncfűrésszel elvágni az akadékoskodók torkát”. www.slagerradio.ro Erdély.ma 2013. május 21.Folytatódhat a román homogenizáció?A kommunizmus idején elkezdett, a nemzetiségek beolvasztását célzó homogenizációs politika folytatásaként minősítik a Krónika által megkérdezett romániai magyar politikusok a kormány régiósítási terveit alátámasztó új szakértői tanulmányt. Elfogadhatatlannak minősítik, és a kommunizmus idején elkezdett betelepítési politikának a folytatásaként jellemzik a romániai magyar politikusok azt a szakértői tanulmányt, amely a román kormány régiósítási terveit támasztja alá. Az akadémikusokból és egyetemi tanárokból álló szakértői bizottság által jegyzett, a napokban nyilvánosságra hozott 56 oldalas tanulmány azt javasolja, hogy a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régiót alakítsák közigazgatási régióvá. A javaslat szerint Erdély három régióra oszlik, és mind a Székelyföldet, mind a partiumi magyar tömböt román többségű régióban oldaná fel. A tanulmány szerzői úgy vélik, a jelenlegi gazdasági régiók hangsúlyosabb „működési potenciállal" rendelkeznek, mint a történelmi régiók vagy a 2-3 szomszédos megyét összefogó kisebb régiók. A szakértők többek között a megyék közötti elvándorlási irányokat és a vándorlások gyakoriságát figyelembe véve tekintették optimálisnak a jelenlegi régiófelosztást. Úgy vélik, Erdélyben Brassó, Kolozsvár és Temesvár képezhetné a központját a három jól körülhatárolható régiónak. A tanulmány szerzői szerint a funkcionális szempontok azt kívánják meg, hogy a kisebb történelmi régiók (amilyen például a Székelyföld) nagyobb régiókba integrálódjanak. A kulturális különbözőségeket egyenesen a hatékony működést elősegítő tényezőként veszik számba. „A társadalmi-gazdasági működőképesség növelését a terület kulturális homogenitásának a csökkentése árán lehet elérni" – áll a tanulmányban. Az 56 oldalas tanulmány tulajdonképpen tudományos érveket sorakoztat fel azoknak a régióátalakítási elképzeléseknek az alátámasztására, amelyeket Liviu Dragnea, a közigazgatási régiók kialakításáért felelős miniszterelnök-helyettes már április elején megfogalmazott. Romániában jelenleg nyolc gazdasági fejlesztési régió működik. A többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna, valamint a mintegy felerészben magyarok által lakott Maros megye egy fejlesztési régióba tartozik, ugyanakkor ebben a régióban a magyar lakosság aránya csak körülbelül 30 százalék. Kelemen: felháborító a tanulmány Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felháborítónak minősítette a csütörtökön közzétett szakértői tanulmányt. Rámutatott: a bizottság egy migrációs térkép alapján fogalmazta meg a következtetéseit, sok mindent figyelmen kívül hagyott, és sok mindent félreértelmezett. „A szöveg logikai buktatói nem magyarázhatók másképpen, mint hogy valakinek a politikai szándékához próbáltak egy áltudományos tanulmányt hozzáfércelni" – mutatott rá az RMDSZ elnöke. Élesen bírálta azokat a passzusokat, amelyek a helyi identitások, kultúrák nagyobb régiókba való betagolásának a szükségességét magyarázták. Úgy vélte, a szövegben bújtatott formában Nicolae Ceauşescunak a nemzetiségek beolvasztását megcélzó, homogenizációs politikája jelenik meg. „Elfogadhatatlan és minősíthetetlen, hogy egy kormányzati portálon azt a konklúziót fogalmazzák meg, hogy a kulturális regionális identitásokat fel kell számolni, be kell olvasztani, hogy mindenkinek egyformának kell lennie, és akkor majd jól fognak menni a dolgok" – jelentette ki Kelemen Hunor. Toró: nem lehet felülírni a közakaratot Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint nem lehet olyan tudományos érveket kreálni vagy egymás mellé sorakoztatni, melyek felülírnák a Székelyföldön tapasztalható közakaratot, hogy a térség sajátos jogállású, önálló fejlesztési és közigazgatási régió legyen. A pártelnök pozitívumnak nevezte, hogy a kormány megpróbálja tudományos igazolással alátámasztani elképzeléseit, mert a tudomány nyelvén könnyebb vitatkozni, mintha csak politikai érveket feszítenének egymásnak. „Szakértőink át kell tanulmányozzák a jelentést, de mindenképpen úgy tűnik, hogy politikai megrendelésre írt szöveggel van dolgunk, amely politikai cél igazolására született" – mondta lapunknak Toró T. Tibor. Csutak István, az RMDSZ régiószakértője szerint a tanulmány hemzseg a csúsztatásoktól és a formai, tartalmi hibáktól. Úgy véli, a jelentésben nyilvánvaló homogenizációs szándék érhető tetten. Rámutatott: a tanulmányban megállapítják, hogy a jelenlegi régiók azért jók, mert a migrációs fluxusok a régiókon belül zajlanak. „Ha ez így igaz, akkor Románia néhány megyéjét a spanyol eperföldekkel kellene összekötni, mert a legerősebb migrációs fluxusok oda vezetnek" – jegyezte meg Krónikának a szakértő. Csutak szerint a tanulmányban szó nincs az EU kohéziós politikájáról vagy a közös agrárpolitikáról, viszont előfordul a szegénység elleni küzdelem, a város és a falu közötti különbségek eltüntetése, ami kísértetiesen emlékeztet a Román Kommunista Párt homogenizációs politikájára. Szerinte a jelentés alapján 25-30 év alatt „békés módszerekkel megoldódhatna a magyarkérdés". Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is úgy értékeli tegnapi blogbejegyzésében, hogy a régiósítási terv a kommunista diktátor betelepítési politikáján alapul. Izsák arra figyelmeztetett, hogy a kormány régiósítási elképzeléseit alátámasztó tanulmány a vándorlási áramlatokra hivatkozva ajánlja a magyarság számára kedvezőtlen, nyolcrégiós felosztást. Megemlíti, hogy a megyék közti nyilakat a 2002-es népszámlálás adatai alapján húzták meg, úgy, hogy a kiindulópont az egyének születési helyét, a nyíl hegye pedig állandó lakhelyüket jelöli. Az SZNT-elnök megállapítása szerint a tanulmány zömében azoknak a migrációjára épül, akiket a kommunizmus idején az etnikai arányok megváltoztatása céljával költöztettek más vidékekre. Románok tüntettek az autonómiáért Román ajkú tüntetők vonultak utcára Kolozsváron, Erdély pénzügyi önállósulását és egy elfogadható regionalizációs tervet követelve. A szombati megmozdulás résztvevői azt kérték, hogy az iskolákban Erdély valós történelmét tanítsák a diákoknak. „Azt szeretnénk, ha a gyerekeink többet tudnának meg Mátyás királyról és Hunyadi Jánosról, akik jelentősebb történelmi személyiségek voltak, mint az összes többi vezető együttvéve" – jegyezte meg Daniel Pâslaru besztercei tiltakozó. Bíró Blanka, Gyergyai Csaba Krónika (Kolozsvár) 2013. május 24.Rejtett szándékok, politikai kalandorságA fejlesztési minisztérium és több szakmai szervezet honlapján megjelent, bő ötvenoldalas tanulmány súlyos hibáira hívta fel a figyelmet tegnap az RMDSZ három háromszéki politikusa. Klárik László szenátor, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, városi RMDSZ-elnök és Tamás Sándor megyeitanács-elnök, háromszéki RMDSZ-elnök egybehangzó véleménye szerint a kormány által megbízott régiósítási bizottságnak már a kiindulópontja is téves, megállapításai és következtetései nem helytállóak. Enyhén szólva szervilis, de ennél nagyobb baj, hogy a jelenlegi hatalom rejtett szándékai is kilátszanak belőle, és ezek arra utalnak, hogy nem a szükségszerűség, hanem valamiféle politikai kalandorság áll az erőltetett régiósítási elképzelések mögött. Huszonhárom éve ez az első fontos testület, amelynek nincs magyar tagja, és ami nagyobb baj, a kisebbségek védelme sehol nem szerepel emez ötven oldalon. Úgy tűnik, egy rossz politikai döntést próbálnak szakmailag alátámasztani, de ott folytatják, ahol Ceauşescu abbahagyta – mondta el bevezetőjében Antal Árpád, majd szociológusi kifogásait kezdte sorolni. Elsőként azt említette, hogy a tanulmány a migrációs folyamatokra próbál építeni, holott ezek valaminek, az elmúlt 20, 50, 100 év szociális, gazdasági, iparosítási politikáinak a következményei – hangsúlyozta, majd a belső migrációs térképet kezdte elemezni. Ez ugyanis igen érdekes: Erdélyből keletre és délre nincs számottevő lakossági kiáramlás, beáramlás azonban több ponton is, Erdélyen belül pedig Temesvár, Kolozsvár, Brassó vonzza az embereket. A felülről régióközponttá ütött Fehér megyéből is menekülnek az ott élők, kirívó ellentmondásban a fejlesztésre vonatkozó bukaresti állításokkal. A kimutatásban amúgy Kovászna és Hargita megye közepesen fejlett vidékként szerepel, tehát nem a legszegényebbek között, ahogy ezt sokan hangoztatják; Erdélyben csak Szilágy megye áll viszonylag rosszul, a gyengén fejlett vidékek mindegyike a Kárpátokon kívül helyezkedik el. A migrációs nyilak arra is rámutatnak, hogy a kormány régiósítási terve csak tovább mélyítené a szakadékot, mert Bukarest az egész környéket magába szippantja, és a fővárostól délre csak szegénységi sivatag lesz, leginkább éppen Teleorman megyében, amelynek tulajdonképpeni vezetője, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes a régiósítás egyik elszánt szószólója. A tanulmány tüneti kezelést ad, és olyan „empirikus” megállapításokat is tartalmaz, hogy a nem görögkeleti lakosságú települések gazdagabbak, a magyar többségűek pedig fejlettebbek. Ezt próbálják most tönkretenni, pedig a speciális helyzetű régióknak – esetünkben a Székelyföldnek – speciális megoldást kell ajánlani. Franciaországban Elzász számára kivételt tettek, azt pedig még Traian Băsescu államfő is mondta, hogy Hargita és Kovászna egyben alkothatna egy kisebb régiót. Antal Árpád leszögezte: nem a régiósítást ellenzi az RMDSZ, hanem az átgondolatlan, öncélú átszervezést. Előbb legyen decentralizáció, aztán kisebb fejlesztési régió, amit végül fel lehet ruházni közigazgatási hatáskörökkel is, ám itt a szekeret a lovak elé fogták, a rejtett cél pedig a megyék felszámolása és a községek összevonása – vélekedett. Azt is elmondta, hogy a tervezett régiósítás ellen pontos forgatókönyvet dolgoztak ki, erről azonban nem árult el közelebbit. Ha egy város Moldvában található, jelentősen nagyobb annak a valószínűsége, hogy szegény – idézte Klárik László a nevezett szakértői tanulmányt, amely ellen a szenátusban is felszólalt. Már a címében sem a régiók, hanem a közigazgatás átszervezése szerepel, és azt is beismerik a szerzők, hogy nem akarnak választ adni arra a kérdésre: jó-e, szükséges-e vagy sem az ország újrafelosztása. Valódi ok és szükségszerűség meghatározása, pontos adatok és valós helyzetet tükröző tanulmányok nélkül feje tetejére állítani Romániát nem más, mint politikai kalandorság, és ez a tanulmány ehhez szolgáltat muníciót, erőltetett tudálékossággal és óriási szakmai kompromisszumokkal. Azt ugyanis senki sem vitatja, hogy a hazai közigazgatás nehézkesen működik, és hogy ezen javítani kell, csakhogy a kormány nem abból indul ki, hogy felmérje a jelenlegi állapotokat, és a rosszul menő dolgokra jobb megoldásokat dolgozzon ki – elsősorban decentralizációval, a bürokrácia leépítésével, és csak végül a (szükségletek szerinti!) területi átszervezéssel –, hanem felülről hirdeti meg a régiósítást, mondvacsinált okokra hivatkozva. Az országon belüli migráció ugyanis alig 460 000 személyt érint, és ennek fele megyén belüli mozgás. Komolytalan hozzáállás a lakosság egy százalékának életmódjára építeni az egész országot érintő, több évtizedre kiható módosítást erőltetni – hangsúlyozta. Klárik szerint a helyes folyamat megkíván egy reformstratégiát: fel kell mérni az állapotokat, a szükségleteket, meg kell nézni, hogy miért nem működik jól a közigazgatás, és mit kell tenni, hogy működjön. Az elképzeléseket közvitára kell bocsátani, hiszen ennél sokkal kisebb horderejű kérdésekkel is megteszik – végül szabályosan, törvényesen, demokratikusan parlamenti vita tárgyává kell tenni, az eredményt pedig helyi népszavazással megerősíteni (így minden térség lakossága maga döntene arról, hogy hova akar tartozni). A régiósítást illetően semmiképp sem fogadható el, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással határozza meg az ország következő évtizedeit: a társadalom erővonalai mentén kell építkezni, alulról, nem felülről. Klárik azt is elmondta, hogy a mintának tekintett Franciaország bukaresti nagykövete szerint sem volt jó ötlet a saját régióik közigazgatási hatáskörökkel való felruházása: több gondot gerjesztettek ezzel, mint amennyit megoldottak, újabb adminisztrációs szint keletkezett, újabb adókkal és illetékekkel, a hibákért való felelősség viszont elvész a kormány, a régiók és a megyék vezetősége között. Klárik szerint tetten érhető a kisközségek anyagi ellehetetlenítésének szándéka, amit Tamás Sándor azzal magyarázott, hogy a központosított hatalmat könnyebb kézben tartani, valószínűleg ezért törekednek ennek megvalósítására. A mi partnereink: az alkotmány, a törvények és az emberek. Az erős öntudattal rendelkező székelyföldi lakosság még a diktatúrában is meg tudta akadályozni a számára kedvezőtlen átszervezést, és erre az erőre most is számítani kell, nem szabad a lakosság megkérdezése nélkül dönteni – mondta. A megyevezető konkrét, a konstancai román lakosság életét is megnehezítő példákkal is illusztrálta a tervezett régiósítás buktatóit, és megerősítette: nemcsak újabb ügyintézési szintet, hanem újabb adókat és illetékeket is hozna a megamegyésítés, ezért is kell mindent megtenni a megakadályozásáért. Demeter J. Ildikó Háromszék Erdély.ma (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
